Mocsárosdűlő természetvédelmi célú rehabilitációja

A Mocsárosdűlő mélyfekvésű zöldfelülete a főváros budai oldalának egyik utolsó megmaradt vizes élőhelye. A Fővárosi Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy biztosítsa az itt található természeti értékek védelmét.
A terület rendezése és zöldhálózati fejlesztése során - a természetvédelmi szempontok mellett - a budapestiek véleményét is figyelembe veszi. 
"
Véleményezd a tervi munkarészeket 2021. november 30-ig!
A 2021. tavaszi kérdőívezés és közös bejárás után előbb közzétettük a terület vizsgálati dokumentációját, amit 2021. október 12-ig lehetett véleményezni, majd pedig elkészült a tervi munkarész is. Most ehhez várjuk most a véleményeket, észrevételeket az alábbi kommentszekcióban!
HELY
III. kerület, Mocsárosdűlő
(51 szavazat)
Szavazok
2021/05/05 - 09:24

Fontos lenne, ha a kivitelezésnél figyelembe lenne véve a több évtizedes hagyománnyal rendelkező modellező repülés egyik fontos helyszínének megtartása, a Gödör modellreptér.

2021/07/03 - 08:39

A javaslatot a tervezők számára továbbítjuk. A stratégia tervezés feladata lesz megteremteni az egyensúlyt a tervezett természetvédelmi és rekreációs használati célok között.

2021/11/09 - 14:26

Sajnos az nem túl előnyös, hogy arra a részre autóval is be lehet hajtani. Véleményem szerint az autóval való behajtás nem lenne szabad engedélyezni.

2021/11/22 - 07:15

A terület fejlesztése során kiemelt célunk, hogy a terület megközelíthetőségének tekintetében célunk, hogy közösségi közlekedéssel, kerékpárral és természetesen a gyalogosan történő megközelíthetőség prioritást évezzen a személyautóval való megközelítéssel szemben. De ettől függetlenül kisebb parkolóterület kialakítását szükségesnek tartjuk. Jelen dokumentum célja a stratégia célok, átfogó projektek meghatározása. A terület kialakítás részletes (engedélyezési, kivitelezési) még nem tartalmazza ez a tervfázis.

Válasz

2021/09/29 - 20:13

Szeretnénk ha a terület délnyugati részét sem építenék be. Ez az ittlakóknak csak még több forgalmat és terhelést generálna,de hozzaadott erteket nem hoz. Van már egy terápiás lovaskozpont, semmi szükség megegyre. A nagy átalakítás összegéből inkább kérnénk bicikliút fejlesztést végig a Csobánka térig, hogy ne csak autóval lehessen közlekedni, illetve közlekedés csiilapítást a Pusztakúti útra, mert az jelenleg is életveszélyes.

2021/10/28 - 11:48

A területen az idei évben cca. 650 000 m2-vel csökkentettük a beépítésre szánt területek nagyságát a terület szerkezeti tervének módosításával. A szerkezeti tervben jelzett beépítésre szánt terület fejlesztésével kapcsolatban jelenleg nincsenek terveink. A Békásmegyeri lakótelep irányába történő kerékpáros útvonal fejlesztési javaslat nem tartozik jelen terv kompetenciájába.

2021/11/10 - 12:35

Tisztelt BFFH! Kérem, hogy a védett területet terjesszék ki arra a "kis délnyugati csücsökre", a vácrátóti botanikuskert nagyságának megfelelő területre is, hogy a természetvédelmi terület ne semmisüljön meg és ne kerüljön beépítésre! Cseppet sem megnyugtató az az elterelő válasz, hogy "jelenleg nincsenek terveink", hiszen az övezeti besorolás ezt lehetővé teszi. Hivatalból és tisztességből ezt kezdeményezhetik is. Kérem, hogy tegyék meg, hallgassanak az ittlakókra, a megkérdezettek véleményére. Köszönettel.

2021/11/20 - 18:23

A teljes képhez feltehetően az is hozzátartozik, hogy a korábbi tervben beépítésre szánt jelentős területeket nyilvánvalóan nem rentábilis beépíteni, mivel az a terület igen-igen mélyen fekszik. Ettől persze még nagyon örvendetes, hogy immár hivatalosan is meghagyják természetvédelmi területnek. Az a rész, ami most is kimaradt a védelem alól, lényegesen kevésbé mélyen fekvő, de ez se jelentse automatikusan azt, hogy beépítik. Az egész tervet igen rossz fényben tüntetné fel, ha ez megtörténne.

Válasz

2021/09/30 - 13:00

Korábban is írtam már. Úgy és aszerint tessenek gondolkodni, hogy a Mocsáros nem csak óholocén, hanem középkori Duna-meder is az éghajlat-változási tényezők és kis-jégkorszak miatt, illetve az altalaj és terület adottságok miatt.

2021/10/28 - 11:49

Köszönjük jelzését, továbbítjuk a tervezők részére.

Válasz

2021/10/01 - 10:08

A dokumentum taglalja a véleményezési határon kívül eső lakóövezetét a Mocsárosdűlőnek. Véleményezni még sem lehet azt a ma még üres mezőt, pedig megváltoztathatja a tájképi megjelenést és befolyásolhatja a természeti állapotot is!

2021/10/28 - 11:50

Jelent tervezési feladatnak nem része a tervezési határokon kívül eső területek fejlesztésével kapcsolatos elképzelések megfogalmazása.

2021/11/10 - 12:25

Ez a nagy baj!

Válasz

2021/10/01 - 11:31

Érdeklődni szeretnék, hogy van-e bármi akadálya annak, hogy a lovas központ átkerüljön akár az integrált park, akár a legelő környékére, vagy igazából bárhova, ahol nem a környéken élők nyugalmát zavarná?

2021/10/28 - 11:51

Köszönjük javaslatát. Továbbítjuk a tervezők részére.

Válasz

2021/10/05 - 23:19

A vizsgálati dokumentáció komoly hiányossága, hogy csak egy-két illegális szemétlerakó helyet jelöl meg. Még legalább 4-5 olyan helyet tudnék mutatni a vizsgálatot végzőknek, ahonnan több teherautónyi szemetet kellene elszállítani.
További problémát jelentenek az erdőben lakó hajléktalanok, akik nagy mértékben hozzájárulnak a szemét felgyülemléséhez.

2021/10/28 - 11:53

Köszönjük jelzését. Az Ön által jelzett problémák ismertek számunkra, ezekkel a témakörökkel kiemelten fog a stratégia foglalkozni. Ha küld pontosítást az illegális lerakások helyszínére, továbbítjuk a jelzését a tervezők részére, illetve megvizsgáljuk, hogy tudunk-e intézkedni a szemét elszállításáról. Sajnos ez csak tüneti kezelést jelent egyelőre.

2021/11/11 - 23:17

Ha küldenek egy email címet, akkor szívesen mellékelek egy térképet, amin bejelölöm az általam ismert szemétlerakatokat.

Válasz

2021/10/09 - 18:10

Köszönet a terv megosztásáért és a véleményezési lehetőségért. Nagyon örömteli, hogy ennek a csodálatos területnek a méltó és színvonalas fejlesztése megkezdődik! Engedjenek meg néhány építő szándékú kritikai megjegyzést is a tervhez. Bár látszólag nagy előrelépést jelent az Lk-2 zóna méretének jelentős csökkentése, nem érthető (a telekértékesítésből származó bevételek szempontján túl), miért akarják beépítésre meghagyni. Szerencsétlen lépés lenne arra a területre új lakóépületeket engedni, ahelyett, hogy egységben kezelnék a területet az Aranyhegyi útig, mint magától értetődő határvonalig. (A kétszer egysávos Aranyhegyi út már így is jelentős forgalommal terhelt hétköznap és hétvégén is – újabb lakóépületek ezt a helyzetet csak tovább rontanák, a közelében sétálni a közlekedési zajterhelés és légszennyezés (kipufogógázok) miatt már most sem túl egészséges gyakorlat. Mindemellett rendkívül indokolt lenne a biztonságos kerékpározás lehetőségének megteremtése az Aranyhegyi út mentén.) A térképen Lk-2 (lakóterület) besorolású, jelenleg beépítetlen terület egy része ráadásul „védett régészeti lelőhely”. Logikus, értékmentő és igen előremutató lenne, ha a meglévő, de jelenleg a föld által rejtett régészeti értékek feltárását beterveznék, integrálnák a fejlesztési tervekbe. Ennek megvalósulása egy egészen eredeti, szinte egyedülálló „csodát” eredményezne: a helyi történelmi és természeti kincsek együttes fennmaradásának biztosítását, védelmét, egymás melletti/egymásba integrált bemutatását. Egy ilyen megközelítés vélhetően Európai Uniós támogatást is élvezne. Rendkívül nagy problémának tartom, hogy a már meglévő, sűrűn beépített lakóövezet közvetlen közelébe lovasközpontot terveznek, ráadásul egy olyan területre, amely védelemre érdemes természeti területnek van minősítve. A lovakkal együtt jön az ürülék szaga (nyáron kifejezett bűze), a légy, az egér/patkány. A Mocsárosdűlőn meglévő „tanyák” és haszonállatok miatt eleve problémát jelent a legyek nagy száma (és időnként a patkányok felbukkanása), amely részben közegészségügyi jelentőségű, részben a környéken lakók életminőségét rontja. (A vizes területek okozta szúnyogprobléma is felmerül, de az legalább „természetes” velejáró, nem emberi tevékenységhez köthető.) A lovasközpont terve kifejezetten és erőteljesen szembe megy a helyi lakosság érdekeivel (és nem mellesleg szembe megy a lovak érdekeivel és jól-létével, mivel az Aranyhegyi út mellett folyamatos zajterhelésnek és légyszennyezésnek lennének kitéve). Nem világos, hogy a Fővárosi Közgyűlés miért döntött úgy 2021. tavaszán, hogy 5 évre a Zabszalma Alapítvány számára átengedi a terület egy részét lovasterápiás foglalkozásokra anélkül, hogy előzetesen foglalkozott volna ennek a döntésnek a helyi lakosságot és életminőséget érintő hatásával. Itt jegyzem meg, hogy a közeli Aranypatkó Lovarda sincs megfelelő helyen ebből a szempontból. Nem célszerű lovardát fenntartani egy városi lakóövezet közepén, ezek a funkciók városszéli területeken/külterületeken ideálisak, ahol senkit nem zavarnak, közegészségügyi kockázatot nem jelentenek és ahol biztosított a lovak jól-léte is.

2021/11/12 - 08:40

Köszönjük észrevételeit. A tervezési területet érintő javaslatait továbbítjuk a tervezők részére véleményezésre.
A távhő vezeték és az Aranyhegyi út közötti, valamint az Aranyhegyi úttól nyugatra lévő területek fejlesztésével kapcsolatos kérdések nem részei jelen projektnek. A terület természetvédelmi célú fejlesztéséhez mi is EU-s források igénybevételét tervezzük, összhangban javaslatával. A természetvédelmi fejlesztés során a területen a hagyományos tájhasznosítást, ennek részeként a legeltető állattartás feltételeit szeretnénk a területen biztosítani, erre rendezett körülményeket teremteni. A tervi dokumentum nemzetközi példákon szemléletei, hogy hogyan lehet a legeltetéses állattartás jelen urbanizált területek szomszédságában. Természetesen ennek során a közegészségügyi és az állatjóléti szempontokra kiemelt figyelmet fogunk fordítani.

2021/11/20 - 18:37

Köszönöm pozitív válaszukat! A legeltetéses állattartás támogatásának megítélésem szerint semmi köze nincs egy magánalapítvány által szervezett lovasterápiás foglalkozásokhoz. A szomszédság és a "tőszomszédság" között is van különbség. Mitől van a Zabszalma Alapítvány ilyen kivételezett helyzetben? Miért lett átengedve a terület használati joga pont erre a célra, és miért pont számukra lett átengedve? Előre is köszönöm, ha ezekre a felvetésekre is transzparensen reagálnak.

Válasz

2021/10/12 - 20:27

Az Aquincum-Mocsáros Egyesület véleményét és észrevételeit tartalmazó dokumentum a Mocsárosdűlő rehabilitációjához készült megalapozó vizsgálatról elérhető a honlapunkon:
http://www.mocsarosegyesulet.hu/page/mocsarosdulo-strategiai-terve--velemenyezes-2021-
Köszönjük a véleményezési lehetőséget, valamint a részletes és szakmailag alapos megalapozó munkarész előzetes megosztását!

Válasz

2021/10/12 - 20:38

A terápiás lovasközpont szerintem nem a legjobb helyen van. Tapasztalataink szerint a konténerek (Wc és Irodakonténer) helye is megkérdőjelezhető, hiszen nagyrészt víz és belvíz borítja azt a területet is. Korábban is véleményeztük a hely használatát, és annak jogosultságát, de sajnos érdemi választ nem kaptunk. Nagyobb hangsúlyt fektetnénk a Gladiátor utcai részre, annak egy jelentős részét szemét borítja, mint az a tavaszi szemétszedő akcióinknál kiderült. Ez az egész területet és a patakmedret is szennyezi. Amíg ez a kérdés nem oldódik meg,. meglátásom szerint nem beszélhetünk zöld fejlesztésről.

2021/10/28 - 12:00

Köszönjük jelzését, melyet a tervezők részére továbbítunk. Véleményünk szerint a területen az illegális hulladéklerakás problémáját a terület zöldterületi fejlesztése, biztonságos és rendezett területhasználat lehetővé tétele valamint ezzel párhuzamosan a rendeltetés szerű zöldterület használat felerősödése oldhatja meg végérvényesen. Addig is lehetőségeink szerint gondoskodunk az illegális hulladéklerakások rendszeres felszámolásáról.

Válasz

2021/11/09 - 15:30

Valamennyire szerepel a munkarészben, de fontosnak tartanám, hogy ne kerüljön ki közvilágítás oda ahol eddig sem volt. Értem, hogy Bp.-n belül vagyunk, de ha akarunk egy ökológiailag tervezett rehabilitációs fejlesztést, akkor ne az emberi érdek kerüljön feljebb. Sőt, valamelyest még emberi érdek is, annak aki olyan helyen akar lenni, ahol nincs közvilágítás. Annak ugyanis nem sok választása van. Akinek hiányzik a fény, az bármerre mehet, talál. Egy kis sötét oázis maradhatna. Nem mintha, itt olyan tökéletes lenne a sötétség, de rontani nem kellene rajta.

2021/11/22 - 06:48

Köszönjük észrevételét. Javaslatát a tervezőnek továbbítjuk. Egyetértünk azzal, hogy a védett és védelemre tervezett területeken a természetvédelem szempontjai jelentik a prioirtás.

Válasz

2021/11/10 - 00:17

A fejlesztési program 2. szcenáriója a potenciálisan megvalósuló tervezett közúti kapcsolatot a Pomázi út és Zsófia út közötti szakaszon a vasúttól délre helyezi és az én értelmezésemben ennek megfelelően próbálja csillapítani azt. Ez a kétvágányúsított vasút és a felújított Aranyvölgyi út generálta állapotot (közút a vasúttól északra) figyelembe véve életszerűtlen, mivel így az új "közúti kapcsolat" legalább 2 ízben keresztezné a vasúti pályát. MEnnyiben változna a 2. szcenárió egy esetleges teljesen a vasúttól északra elhelyezett új közút esetén? Így az Aranyhegyi út-Zsófia utca közötti szakasztól északra eső részen megnőne a környezetterhelés és esetlegesen erre is célszerű lenne valamilyen a Zsófia utca és a Szentendrei út közé tervezett védő fásításhoz hasonló javaslat.Ezzel a projekttel párhuzamosan zajlik az aquincumi híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megvalósíthatósági tanulmánya amely alapvetően fogja meghatározni a projektterülettel határos közúti koncepciót. Esetleges egyeztetés koordinálás célszerű lehet.

2021/11/22 - 06:53

Köszönjük levelét. Javaslatait a tervezőknek továbbítjuk. A terv illeszkedését az aquincumi hídhoz kapcsolódó közúti fejlesztésekhez, az esetleges konfliktusokat jelezni fogjuk a dokumentumban.

Válasz

2021/11/10 - 09:16

Kicsit olyan érzésem van a tervekkel kapcsolatban, mintha a közvéleménykutatás egy "checklist item" lenne, és a tervek ezek eredményeinek figyelmen kívül hagyásával készültek volna. Nem látom például, hogy mekkora látogatottságra számítanak a tervezők tömegközlekedéssel/autóval. Nem látog parkolóhely számítást, és hogy az mekkora területet foglal el. Magyarországon vagyunk, a többség autóval megy 100 méternél távolabbi helyekre. Hétvégén gyönyörűen látszik a Normafán, mi történik, ha nagy látogatói terhetést tesznek egy területre a megközelítés valós megoldása nélkül. Fontos tanulság a Normafa projektből, hogy minek is tekintjük a területet. A helyiek szerint a Normafa például ERDŐ, a feljesző szerint PARK. Nagyon nem mindegy! A másik fontos téma a világítás. Az emberen kívüli élővilágnak semmi szüksége a közvilágításra. A Széll Kapujában nem kevés extra befektetéssel redukálták a világítást, hogy a fákon fészkelő madárvilágot ne zavarja.

2021/11/22 - 07:06

Köszönjük észrevételeit. Javaslatait továbbítjuk a tervezőnek. A terület fejlesztése során kiemelt célunk, hogy a terület megközelíthetőségének tekintetében célunk, hogy közösségi közlekedéssel, kerékpárral és természetesen a gyalogosan történő megközelíthetőség prioritást évezzen a személyautóval való megközelítéssel szemben. De ettől függetlenül kisebb parkolóterület kialakítását szükségesnek tartjuk. Jelen dokumentum célja a stratégia célok, átfogó projektek meghatározása. A terület kialakítás részletes (engedélyezési, kivitelezési) még nem tartalmazza ez a tervfázis. A területen kialakításra kerülő közparki és a védett természeti területek az Ön által jelzettekkel összhangban eltérő prioritások szerint tervezzük megvalósítani. A védett területeken a természetvédelmi szempontok élveznek előnyt.

Válasz

2021/11/13 - 12:04

Az én véleményem törzsgyökeres itt-lakóként, hogy a területet , mint egyedülálló természeti környezet kell megvédeni, fenntarthatóvá tenni, biodiverzitás növelni. Ez benne is Emellett természetesen fontos, hogy ehhez megszűnjenek az illegális szemétdombok, hajléktalan tanyák, szemétégetések. Ez nagyrészt benne is van az anyagban. Szerintem minden olyan fejlesztés kerülendő, ami embertömegeket vonz a környékre: Ilyen a látogatóközpont, parkoló, edukációs és rekreációs funkciós létesítése. Az aranyhegyi út forgalma már így is kimeríti a túlzsúfolt, túlterhelt és életveszélyes út fogalmát. A környék fokozatos beépítése óriási forgalom növekedést generált. Ebben az ütembe bővülő aranyhegy-péterhegy és környéke már nem bírja el az extra tömegek bevonzását a területre. A magyar ember sajnos még nem tart ott, és 5 év múlva sem fog, hogy vigyázzon arra ami körülötte van. Ebből az következik, hogy hiába rehabilitáljuk a területet, ha a tömegeket idevonzó létesítmények még jobban leamortizálják, mint ahogy akár most kinéz.

2021/11/22 - 07:25

Köszönjük javaslatait. A cca. 90 ha-os terület biztosít lehetőséget a rekreációs célú hasznosítására, igazodva a védett természeti területek megőrzésének szempontjaihoz illetve a parki területek természetes regenerálódó képességéhez. Ennek prioritások, az ezekhez illeszkedő projekteket tervezi ez a dokumentum rögzíteni. Véleményünk szerint nagyon sok környezettudatos magyar ember van már most is. Abban egyetértünk, hogy Budapesten is sok tennivaló van még ezzel kapcsolatban. Ezért is kiemelten fontos a meglévő természeti értékek bemutatása és ennek során a környezeti szemléletformás.

Válasz

2021/11/21 - 00:51

Tisztelt Tervezők!
Itt élőként megtiszteltetés hogy résztvevője lehetek ennek a tervezési folyamatnak.
Jó látni, hogy tényleg figyelembe vették a bejáráson valamint a szavazáson is leadott gondolatokat, elképzeléseket.
Esetleg még érdemesnek tartanám megfontolni, hogy a jelenleg elkerített legeltetésre használt területeket/valamint a romos épületek területét/szemétlerakatokat amennyiben fel lehet szabadítani, akkor ennek a területnek az erdősítése is tervbe kerülhetne, jelenleg ezek a részek többnyire kopár területek egy-egy fával, bokrokkal elvétve - személy szerint ezen területek erdősítését nem tudtam kiolvasni a tervekből. A pusztakúti utat is szükséges lenne további fákkal körbevenni, jelenleg elég ritkán vannak a mentén fák és a mocsáros oldalán szinte alig (közvetlenül az út mellett)
Téli időszakban jó volt, hogy egyes részeken a mocsároson természetes jégpályák alakultak. Ezt az időszaki funkcionalitást nem tudom miként érinti a vízügyi rendezések terve, de örülnénk, ha ilyen lehetőség továbbra is maradna.
Az ütemezés több éves folyamatot vetít előre, és bár a szemét témaköre és az állat szabályozás témaköre 0. prioritást kapott, mégis fontos lenne, hogy ezek a témák LIFE pályázattól függetlenül is legalább egy minimum szinttel a folyamatos feladatokba is belekerülnének. Bizonyosan mind a fővárosnak, mind a 3. kerületnek (és megbízott cégeiknek, FKF, hatóságok) lehetne ráhatása akár már most is az itt élőkre/állattartókra és szemetelési problémákra. A tanulmányt olvasva azaz érzet, hogy ezekkel csak akkor foglalkoznának ha a LIFE program befutna, és a folyamatos feladatokba is zöldterület/felület kezelési ügyek férnek csak bele,
kérem akár a szociális témákat is legyenek szívesek a folyamatos feladatok közé emelni, mert biztosan van erre is lehetőség (sőt az említett megállapodásokra véleményem szerint a LIFE nélkül is szükség van, és már LIFE előtt és mellett is lehet tenni a mocsáros jövőjéért, akár közösségi megmozdulásokkal) - pl. ne csak kutyaürülék gyűjtő szemetesek legyenek a mocsáros körül, hanem kommunális szemét gyűjtők is - már ezzel is lehetne csökkenteni a tájvédelmi övezetbe cipelt/szétdobált szemét mennyiségét.

Köszönöm!

Válasz

2021/11/30 - 18:26

Köszönjük, hogy a Mocsárosdűlő rehabilitációjához készült tervi munkarészek is előzetesen véleményezhetőek.
Az Aquincum-Mocsáros Egyesület tagjainak, és lakótársaink javaslatait a munkaközi anyaggal kapcsolatban az alábbiakban gyűjtöttük össze.
Egyesületünk honlapján a korábbi véleményezések is megtalálhatóak a Hivatalos levelek, dokumentumok menüpontban. http://www.mocsarosegyesulet.hu/

Egyetértünk a tervi munkarészben meghatározott fő céllal, azaz elsődleges a terület védelmének megerősítése, természetvédelmi célú rehabilitációjának elősegítése élőhely-helyreállítási projektek megvalósításával. ĺgy egyéb rendeltetés, mint például az ismeretterjesztés, oktatás és rekreáció csak ezen fő célnak alárendelve jelenjen meg a területen. Ha a második szcenárióban is említett fejlesztési terület (a vasút, az Aranyhegyi út és a távhővezeték által határolt rész) a jövőben beépítésre kerülne, az veszélybe sodorná a fő célt, ezért a terület beépítését nem támogatjuk. Az Aranyhegyi-patak védműfejlesztésének keserű tapasztalata miatt, ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet a területen található régészeti leletekre.

Ahhoz hogy az élőhelyek védelme, illetve helyreállítása megvalósuljon, és tartósan megőrizhetőek legyenek az elért eredmények, a Tervi munkarészben felvázolt második szcenárió ellenében, az első szcenáriót támogatjuk. Természetesen részleteiben ennél a változatnál is további egyeztetések, finomítások szükségesek. Pontosításra szorul, hogy az egyes szcenáriókba mely fejlesztési elemek tartoznak.

Az ütemtervben is szereplő 0. lépés minél korábbi megvalósítását szorgalmazzuk: védett természeti terület kiterjesztése, állattartás szabályozása, hulladékmentesítés (kommunális szemét elszállítása, romok felszámolása.), illegális tevékenységek megszüntetése. A rehabilitációval létrejött állapot megőrzése (pl. sorompók kihelyezése a bejáratoknál, kamerák telepítése), a jogszabályok betartatása. Javasoljuk, hogy a fejlesztési területen meglévő szemétlerakatok feltérképezése után, már 2022 tavaszán kezdődjön meg a terület megtisztítása. Ehhez Egyesületünk is tevékenyen hozzájárulna civil segítők bevonásával (helyi lakosok, Mocsáros-dűlőt látogatók és középiskolai diákok). Egyetértünk, hogy ezzel egyidejűleg történjen meg a teljes fejlesztési területen a tulajdon és használati viszonyok rendezése.

Ha a november végén beadandó “Vad Budapest” projekt pályázata nem nyerne a Life Természet és Biodiverzitás programjában, az mennyiben befolyásolná a tervezett fejlesztéseket, a beavatkozások prioritási sorrendjét? Milyen hatással lenne az előkészítési szakasz projektelemeire?

Az élőhely-védelmi javaslatok és a hulladékmentesítés mellett támogatjuk a védett természeti terület kiterjesztését, az örökerdő kialakítását, vasút menti fásítás I. ütemét, a Távhő vezeték menti védőzöldsáv kialakítását, a távhő vezetékek elválasztó hatásának csökkentését, a legeltetés és állattartás szabályozását (beleértve a kaszálók és gyepek kezelésének rendezését), a tanösvény bővítését, az integrált közösségi és edukációs központ létrehozását a jelölt területen (30. o., A hely).

Mindenképpen átgondolást érdemel, hogy megvalósuljon-e a terület délnyugati határában a kiszolgáló sport és rekreációs funkciókkal ellátott városi park. A környék lakóterületi fejlesztéseit nem lehet a Mocsáros-dűlőre terhelni. A rekreációs funkciókra gondoljanak a tervezéskor, valósuljanak meg az adott fejlesztési területen. Az újabb és újabb funkciók bevonása növelné a látogatók számát, terhelné a védelem alá vett területet, így veszélybe kerülne a rehabilitáció, és csökkenne a zöldterület. A tervekben szerepel kerékpárút, erdei tornapálya séta- és futóút, ami elegendő sportolási lehetőségnek tűnik. (A futópálya a fejlesztési koncepcióban még a terület szélén volt vezetve, a most véleményezett dokumentumban már terepfutókör van berajzolva a rekreációs park részeként.)

A közösségi kertgazdálkodás áthelyezése jó hogy megtörtént a korábbi tervekhez képest, de fenntartjuk álláspontunkat, hogy nem látjuk szükségét ilyen lehetőség kialakítását a területen.

Sajnáljuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés előzetes társadalmi egyeztetés nélkül döntött arról, hogy a tervezési terület északnyugati sarkában lévő, 23 500 m2-es terület haszonkölcsönbe adja 5 évre a Zabszalma Alapítvány számára (határozat: 636/2021. (03.31.)). Az ide tervezett terápiás lovas központtal kapcsolatban több környéken lakó fejezte ki aggodalmát.

A tanya a korábbi tervekhez képest a fejlesztési terület közepéről, az északnyugati részre került, ami szintén zavaró lehet a közelben lakók számára, érthető ellenállást válthat ki. (29. o. 9/A) Továbbá számos tisztázandó kérdés van a tanyával kapcsolatban: Hogyan kerül kiválasztásra a kezelője?, Mekkora területen fog elhelyezkedni? Mekkora és milyen összetételű állatállományt terveznek? Fontosnak tartjuk a tangazdaság megvalósítását, de csak olyan vállalkozó partnerrel, aki átlátható módon, versenyeztetési eljárást megnyerve, minden állategészségügyi és egyéb jogszabályt betartva fogja üzemeltetni a bemutató tanyát. (Ahol most a tanya szerepel, ott korábban a lovasközpont volt feltüntetve.)

A vizes élőhelyek feltételeinek kialakítása, az ezzel kapcsolatban felvázolt koncepció mindenképpen támogatandó, a részletek megismeréséhez egyeztetéseket kérünk szakértők bevonásával. Kérdéses számunkra a Pusztakúti út melletti záportározó megszüntetése; vagy az Aranyhegyi-patak mederrendezése a Körvasút menti körút kiépítése esetén, miközben most került közbeszerzési kiírásra a patak árvízvédelmi fejlesztésének II. üteme.

Javasoljuk annak a koncepciónak a felülvizsgálatát, mely szerint a Mocsáros-dűlő főleg a keleti oldalról lenne megközelíthető akár gyalogosan tömegközlekedéssel, akár személyautókkal érkeznek a látogatók és ehhez alakítanák ki az infrastruktúrát.
Minden olyan közúti fejlesztés, ami a Zsófia utca környékén történne, újabb nem kívánatos forgalmat generál a Rozália, Gladiátor utca környékére. Területünket már így is nem hivatalos P+R parkolónak használják, amihez jelentősen hozzájárul, hogy Óbuda nagy részén már bevezették a fizetős parkolást, míg a Mocsáros-dűlő területén nem. Feltételezhető, hogy a Zsófia utcai parkolóként és átkötő útként történő fejlesztése, elsősorban az Aranyhegy felőli és a HÉV-átszállást segítő mindennapos parkolást szolgálná. A Mocsáros-dűlő megközelítése ugyanakkor történhetne nyugati irányból vagy a Pomázi út vagy a Kunigunda útja, majd a Keled út irányából, a P+R pedig kerülhetne a vasút déli oldalára, ahonnan gyalogosan lehetne akár a Mocsáros-dűlőre kirándulni, akár a vasút-Hév-autóbusz közlekedési csomópontot megközelíteni.

Ebben a dokumentumban is szerepel a “park” szó a teljes területre vonatkozóan, ami szakmailag nem megfelelő szóhasználat.

A Gladiátor utcai Családi Pihenőpark és Játszótérre tervezett illemhely telepítésével kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a Gladiátor utca e szakaszára (Nádszál utca Prés utca között) ivóvíz nincs bevezetve, a szennyvíz elvezetése sem megoldott.

Ahogyan a Mocsárosdűlő stratégiai terv I. kötetének véleményezésekor is jeleztük, a Gladiátor utcai Családi Pihenőpark és Játszótér (5 telek), valamint a tőle északra lévő 8 telek Lk-2 besorolásban maradt a legutóbbi Budapestre vonatkozó Településszerkezeti terv elfogadásakor (2021. április 3-tól hatályos). Miközben a tervdokumentációban ezt a részt már nem jelölik beépíthető területnek. (Mocsárosdűlő természetvédelmi célú rehabilitációja - tervdokumentáció, megalapozó munkarész; 75. oldal.) Javasoljuk, hogy az északi Lk-2 terület kerüljön átsorolásra: egy része közparki besorolású terület, a játszótértől északra lévő telkek közpark vagy erdőterület besorolásúak legyenek; esetleg egy része intézményi terület lehetne, egy jövőbeli közösségi ház építése érdekében.
Mivel nem javasoljuk a délnyugati részen park kialakítását, ezért itt a Zkp (Közkert, Közpark) besorolást Tk (Természetközeli) besorolásra javasoljuk megváltoztatni a településrendezési tervben.
A Mocsáros-dűlőt érintő jövőbeli fejlesztések a jelenleginél nagyobb mértékű összehangolását látjuk szükségesnek: Mocsárosdűlő természetvédelmi rehabilitációja, Aranyhegyi patak gátjának fejlesztése, H5-ös HÉV vonalának fejlesztése, 10-es és 11-es utak összekötése, közúti híd építése Aquincumnál.

Válasz

2021/12/04 - 13:02

Köszönjük szépen a stratégai tervvel kapcsolatos sok észrevételt és javaslatot.
Valamennyi november 30-ig (és november 30-án) érkezett véleményt meg fogunk válaszolni és a stratégiai terv módosított változatát fel fogjuk tölteni az oldalra. Kérjük szíves türelmüket

Válasz