A Gellért-hegyi zöldfelület egyszerre közpark és
természetvédelmi terület, ezért rekreációs, kulturális fejlesztése csak
az itt található egyedülálló természeti, tájképi és épített örökség
védelmének biztosítása mellett lehetséges. A parkban rejlő lehetőségek
kihasználásához, a parkot érintő kihívások megfelelő kezeléséhez és a
különböző tulajdonosi és használói érdekek összehangolásához a park
egészét átfogó, egységes fejlesztési stratégiai terv készült. Ennek
megfelelően a területre készült stratégiai terv meghatározza a közpark
jövőképét, a fejlesztés céljait és az ütemezett megvalósításhoz
szükséges beavatkozásokat.
A Stratégia tartalmának
meghatározásához széleskörű lakossági egyeztetés került lebonyolításra
2020 folyamán. Az online véleményezés keretében 5828 válaszadótól
érkezett visszajelzés, valamint a megtartott lakossági fórumokon
elhangzott észrevételek is feldolgozásra kerültek, ezek összefoglalása a
Stratégiában kerül bemutatásra. A Stratégia tervezete megküldésre
került véleményezés céljából a területen tulajdonosként érintett
partnereknek (I. és XI. kerületi önkormányzatok, Magyar Állam
képviseletében Budapest és a Fővárosi Agglomeráció Fejlesztésének
Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkár részére), valamint a
természetvédelmi oltalom miatt érintett Duna-Ipoly Nemzeti Park
Igazgatóság számára. A dokumentum a beérkezett visszajelzések
figyelembevételével került véglegesítésre.
A
fenti egyeztetések alapján, igazodva a főváros stratégiai terveiben
rögzített átfogó célokhoz, valamint a közparki terület üzemeltetési
szempontjaihoz, a Gellért-hegyi közpark fejlesztési jövőképe az alábbi:
A
Gellért-hegyi közpark a jövőben olyan terület, ami védett természeti
területek, természetközeli élőhelyek és a kulturális örökség elemeinek
oltalmát prioritásként kezelve kiszolgálja a környező lakosság és az ide
érkező látogatók rekreációs, edukációs igényét, segíti az ökológiai
változatosság városi növelését, a klímaváltozáshoz való adaptációt, a
környezeti szemléletformálást, valamint a zöldinfrastruktúra
szolgáltatások eléréséhez megfelelő külső-belső közlekedési
kapcsolatokat biztosít.
A jövőkép alapelvei:
- A természeti, tájképi és épített örökség védelme
- A fejlesztés és a fenntartás során az ökologikus zöldfelület gazdálkodás
- A klímavédelem szempontjainak érvényesítése
- A lakossági igényeket figyelembe vevő parki szolgáltatások biztosítása
- A parkterület kiterjesztése, a parkrészek az adottságokhoz és használói igényekhez illeszkedő, differenciált zöldinfrastruktúrális fejlesztése
- Külső és belső kapcsolatok erősítése
A
teljes parkterületen részterületek kerültek lehatárolásra, melyek
fejlesztést az alábbi ütemterv szerint tervezzük megvalósítani:
1. ütem (2023): Déli lejtők
2. ütem (2024): Citadella (kormányzati beruházás)
3. ütem (2026): Északi lejtők (sikló beruházásával együtt vagy azt követően)
4. ütem (2028): Filozófiai kert és környezete
5. ütem (2030): Jubileumi park és a Kelenhegyi úti víztározó területe
A közpark fejlesztési koncepciójának
iránya elsősorban a minőségi fejlesztés és nem a funkcióbővítés. A
parkhasználati felmérések eredményei alapján is látható, hogy a meglévő
infrastruktúra (utak, berendezési tárgyak stb.) megújításával jelentősen
javítani lehet a közpark vonzerejét. A zöldterület városszerkezeti
elhelyezkedése és meglévő funkciókínálata alapján újabb jelentős
attrakció telepítését nem igényli. Ez alól kivételt képez az
alulhasznosított, mondhatni használaton kívüli Citadella, amely olyan
funkciók befogadására is alkalmas, amely jelentősebb látogatóforgalmat
vonz. A közpark többi részén elsősorban a közparki funkció területi
egyenlőtlenségének kezelése indokolt. Új parki funkció tekintetében csak
a park léptékéhez, természeti és épített örökségéhez igazodó, inkább
kiszolgáló, mintsem további forgalmat generáló létesítmények elhelyezése
indokolt. A beavatkozási javaslatok kidolgozása során kiemelt szempont a
minőségi zöld környezet és a többfunkciós közösségi terek létrehozása
magas szintű infrastruktúra biztosításával. Ugyanakkor a funkciókínálat
formálásánál tekintettel kell lenni a kapcsolódó területekre, különösen a
Tabán és a Budai Vár területére, mivel az ott elhelyezett funkciók
szerepet játszanak a Gellért-hegyi közpark működésében.
A
funkciókínálat rendezése mellett a közparki területet javasolt
kiterjeszteni, hogy a park megújítása miatt fokozódó terhelést
ellensúlyozni lehessen. Ehhez lehetőséget biztosít a Kelenhegyi úti
víztározó területe és az Antal lépcső melletti önkormányzati tulajdonban
álló ingatlanok.
A
külső kapcsolatok erősítése érdekében kiemelten fontos a közlekedési
kapcsolatok fejlesztése, ami elsősorban a közösségi és a gyalogos
közlekedésre irányulhat. Ennek megfelelően a Gellért-hegy elérhetőségét
biztosító közlekedési kapcsolatokat korunk követelményeinek megfelelően
újra kell gondolni. A jelenlegi személygépjármű és autóbusz biztosította
gépjármű alapú megközelítés arányát a fenntarthatóság és a
környezetszennyezés miatt javasolt jelentősen csökkenteni, a menetrend
szerint közlekedő autóbuszokat alacsony káros anyag kibocsátású
(elektromos) járművekre kell cserélni. A Citadella jelentette
turisztikai célpont elérését alapvetően a tervezett Gellért-hegyi
siklóval szükséges megoldani. Emellett a Gellért-hegy és a Budai vár
turisztikai forgalomhoz kapcsolódó parkolási igényeit célszerű közösen
kezelni.
A
park megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükséges a gyalogos
megközelítés fejlesztése a Tabán és a Szent Gellért tér irányából,
amelyhez a fogadóterek és az úthálózat felülvizsgálata indokolt. A park
és a hegy közlekedésfejlesztése során alapvető feladat az
akadálymentesítés, ami a domborzati adottságok figyelembevételével
kialakítandó, lépcsőmentes útvonalakkal biztosítható. Az állami
tulajdonú területek.
A
Fővárosi Önkormányzat elkötelezett célja, hogy e stratégia mentén
valódi, minőségi és mindenki számára megfelelő zöldfelületi és
természetvédelmi, örökségvédelmi fejlesztéssel emelje Budapest
élhetőségének színvonalát.