A BTM Aquincum Múzeum kezdeményezésére egy új közpark létrehozása indul meg, az Aranyhegyi-pataktól délre eső, a Szentendrei úttól nyugatra fekvő 8 hektáros területen. A Radó Dezső Terv felülvizsgálati anyagába is bekerült projekt a koncepcióterv készítésével veszi kezdetét.
Az Aquincum polgárváros feltáratlan romjait rejtő területen a régészeti értékek hosszú távú megőrzése és a Mocsáros természetvédelmi terület tehermentesítése a cél. Ennek érdekében a múzeummal szoros együttműködésben, a kutyás használati szempontokat, a III. kerület tervezett kerékpáros fejlesztéseit és a környék rekreációs igényeit figyelembe véve indul meg a terület jövőjének megtervezése.
"
Közös gondolkodásra hívjuk a park leendő használót!
A
terület fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokból 2025-ben a
koncepcióterv készítését kezdtük meg. A tervezés első lépéseként nyáron
egy helyszíni lakossági workshop tartottunk,
az érdeklődők, területhasználók, kutyások, kerékpárosok, kerületi
lakosok részvételével. Ezt követően a tervezők elkészítették a
koncepcióterv javaslatokat, amelyek
IDE KATTINTVA megismerhetők.
Észrevételeket, véleményeket várjuk személyesen az Aquincum Múzeumban
tartandó tervbemutatón, valamint itt a Radó Dezső Terv oldalon is.
A lakossági workshop időpontja:
2025. november 3. (hétfő) 16-18 óra között az Aquincum Múzeumban.
Kicsit kavarognak bennem a dolgok. Hallani, hogy nem sok pénze van a Fővárosnak, de most egy beállt rendszerbe akarnak parkot létrehozni, ezzel újabb költségeket magukra vállalva.
Nem sok teendő lenne ezzel a területtel. Ha fontosnak érzik, hogy parknak legyen hivatalosan nevezve akkor tegyenek ki egy táblát és kb. kész is. A gyepbe nyírt úthálózat jól hangzik, de igazából csak egy geg, ha nincs pénze a városnak, akkor ez sem lesz hosszú távon fenntartva, akkor meg már minek. Valós probléma a park területén a szemetelés? Mármint nem az illegális hulladéklerakásra gondolok. Ha lesz szemetes kihelyezve, az használva lesz, ami fenntartása újabb költség.
A napelemes lámpákat több okból nem támogatom.
1, Viszonylag direkt fényektől elhatárolt terület, így, ha lesz egy sor lámpa, akkor a terület többi részén romlik a láthatóság. A szem a világosabbhoz alkalmazkodik, szóval, ha lámpa felé nézel, a többi, nem lámpás területen rosszabbul fogsz látni.
2, Valamilyen furcsa oknál fogva a városban, ha napelemes lámpákat telepítenek, mind hidegfehér fényeket használ. A hideg fehér fényben sok a kék komponens, ami éjszaka az élőlényekre, így köztük az emberekre sincs jó hatással. Nem mellesleg nem is kellemes. A meleg fehér csak egy fokkal jobb. A legjobb a kékfény mentes megoldás. Amennyiben lesz világítás, csak is ilyet szabad kihelyezni. Amennyiben nem találnak ilyet, autólámpafóliával, könnyen és olcsón orvosolható.
3, A Budapesti világítási mesterterv sem engedné.
Amúgy lesz valós haszna a lámpáknak? Valószínűleg nem, de ha már a 2025-ben élünk, akkor lehetnének mozgásérzékelősek, amik csak akkor kapcsolnak fel amikor jár is arra valaki és/vagy éjszaka X időpont után lekapcsolnának. Amennyiben mozgásérzékelős, akkor ne a hirtelen fel/le kapcsolósat, hanem a x másodperc alatt fel és lekapcsolósat válasszanak, ezzel elkerülve a villogást.
Köszönjük jelzéseit, a tervezőknek továbbítjuk. A park területén, az északi részen jelentős mennyiségű hulladék van lerakva, úgyhogy nem a szemetelés hanem az illegális hulladéklerakás jelent súlyos problémát. Azzal egyetértünk, hogy a nyírt utakat fenn is kell tartani.
Bár a kerékpár fejlesztés is megemlítésre került, itt is szeretném jelezni, hogy a Szentendrei úttól nyugatra lévő, a zöldterületen észak dél irányban keresztező nem hivatalos kis utacska, sok kerékpáros által használva van. Jómagam áprilistól szeptemberig napi kétszer itt haladok el kerékpárral munkába menet és jövet. A kora tavaszi és késő őszi időszakban kerülővel, az Aquinqum múzeum felé megyek a rövidebb nappali fény miatt (mozgásérzékelős világítás jó lenne).
Úgy gondolom, hogy egy egyenes, kifejezetten átjárásra használt (nem andalgós) kerékpár út nagy szolgálatot tenne sok lakosnak akik Csillaghegy nyugati részéről vagy Békásmegyer hegy felöli oldaláról kerékpároznak be a városba. Egy ismerősömnek, aki Pomázról jár be, 15 percel rövidebb a menetideje, mintha a keletebbre lévő Nánási úti kerékpár utat követné (a gyors Nánási úti, és a lassabb, házak közötti utcákat értem itt), és a Filatorigátnál visszacsatlakozna a kerékpárútra.
Gondolom a Stravan elérhető Heat térkép további információt ad az út kihasználtságáról.
Köszönjük visszajelzését, javaslatait a tervezőknek továbbítjuk.
Kicsit le vagyok maradva, de csak most láttam ezt a projektet. Innen nagyon hiányzik pár 100 méter kerékpárút/gyalogút főleg a sínekkel párhuzamosan futót használják nagyon sokan, de keresztbe is mennek a vasútállomáshoz az emberek.
Köszönjük visszajelzését, javaslatait a tervezőknek továbbítjuk.
Az -A- terv tetszik. A -C- és -D- semmiképp.
Köszönjük visszajelzését, továbbítjuk a tervezőknek.
Csak egy szelid kérés lenne , hogy bármelyik koncepció esetén legyen olyan gyalogút/,sétány ami szilárd burkolattal és padokkal van ellátva a nehezebben , esetleg segédeszközzel járó sétálók számára .Köszi
Köszönjük visszajelzését, továbbítjuk a tervezőknek.
A minél kevesebb fenntartást igénylő változatokat javaslom. A kerékpáros forgalom elég nagy Csillaghegy és a Búza utca között, mivel a Szentendrei út másik oldalán gyakorlatilag csak kijelölt irány van, de csak kényszer, nem jó ingázásra. Ugyanezt a kanyargást jelentené a Huszti útra terelés is. Még a jelenlegi földút is jobb, mint a szórt felület, kérem végre olyan tervezzen, aki használ ingázásra kerékpárt! Egyenes irányok, egyenletes felület! A forgalom nagyságát a Strava heatmap mutatja, tessék ránézni!
A park nyugati oldalán lévő kiserdőben, népes hajléktaln kolónia él. Vannak tervek az ő kitelepítésükre is? Jelentős problémát jelentenek, hiszen zajosak, isznak, lomokat gyűjtögetnek, télen mindent égetnek és így a közbiztonság sem a legjobb. Ezt mindenképpen orvosolni kell, ha egy biztonságos, családbarát környezetet terveznek. Személy szerint a C terv tetszik, mivel az nyúlik el leginkább nyugatra, a tervezett kerékpárút irányáig hozná ki a területet, ami így még nagyobb lenne és a kihasználtsága is úgy lenne teljes a parknak, ha közvetlenül mellette, a kerékpárútról is be lehetne jutni.
Köszönjük visszajelzését. Jelenleg tájépítészeti tervek készítése zajlik, kitelepítési terveket semmi esetre sem készítünk. A jelzett probléma ismert a tervezők előtt, az illegális hulladéklerakás felszámolásának, illegális területhasználat korlátozásának feladatait a tervek tartalmazni fogják. A kerékpárút fejlesztés javasolt nyomvonala ugyancsak szerepelni fog a terven.
Hajléktalanokat ezzel kiűzve onnan,a Pók utcai lakótelepre terhelik ezt a problémát,ahol így se tudják már ezt kezelni.
Bicikli út szuper ha sebességkorlátozás is van hozzá és távolabb van a gyalogösvénytől,mert szintén a római sétányon látszik hogy veszélyesek a gyalogosokra,nem kerülnek,nem lassítanak,folyamatos konfliktus van (ugyanígy a római parton is gyereket,kutyát szorosan kell tartani,mert elsodornak).
Működő!kamera esetleg lehetne az illegális szemetlerakás okán is.
Köszönjük javaslatait, továbbítjuk a tervezőknek.
Nekem az A és a B koncepciók tetszenek. Minnél több minden látható az eredeti romokból és minnél kevesebb új, a természettel nem harmonizáló dolog kerül be annál jobb. Értem ezalatt a piros rikító formátlan kapukat például. Szerintem egy park legnagyobb erénye ha szabadon használható extenzív jellegű. Itt a romok és a természetesebb gyepek jelenléte még extra érték de minél több a kijelölt út a kijelolt ilyen olyan hely a varázs annál inkább eltűnik. Fontos lenne felismerni hogy a természet sokszor rendezetlennek tűnő szövete valójában szép, egy betonból öntött absztrakt geometrikus forma szintetikus festékkel lefujva meg nem feltétlenül az. Agyon kezelet mesterséges park van sok, illetve ezeket ki lehet alakítani a város belsőbb intenzíven használt területeken is, itt a minimális beavatkozás lenne a terület igazi értéke szerintem.
Köszönjük, véleményét továbbítjuk a tervezőknek.
A vagy B
Köszönjük, továbbítjuk a tervezőknek.
Köszönjük a terv nyilvánosságra hozását.
Kérdezem, hogy Huszti út folytatásaként (amit az egyik tervrajzon kerékpárút is van jelölve). a Bogdáni úton végállomásozó 9-es járatot itt közlekedtetnénk egészen a Keled utcáig, egészen pontosan a nagyvasúti megállónál lévő "deltás" területig?
Kérdésem indoklása:
- a lakótelep északi fele nincs ellátva tömegközlekedési járatokkal, számukra a rengeteg gyaloglás megspórolható lenne
- a nagyvasúttal érkezők számára egyszerűbb és különösen nem körülményes eljutás az autóbuszhoz, ami Óbuda azon területére visz, ahova HÉV-vel nem érhető el
- a gyakori Lajos utcai forgalmi akadályt figyelembe véve a nagyvasúttal alternatív eljutási lehetőség Nyugati pályaudvar irányába
- illetve Újpest / Esztergom irányú eljutásban is nagy segítséget jelenthet
Egy korábbi kerülettel foglalkozó facebookos, teljesen más témában említettem a 118-as járatot, ami minimális útvonal-módosítással az ipari terület feltárásában is tudna segíteni, ugyanis a nagyvasút és az ipari terület között a kapcsolat elégtelen.
Köszönjük visszajelzését. A tervezési feladat a közpark felújítási tervére vonatkozik. A kerékpáros használat tekintetében a tervezők a BKK-val egyeztetve javasolják hogy a terület nyugati határában a Huszti út folytatásaként kerékpár út kerüljön kialakításra a Keléd útig. Egyéb közlekedési fejlesztést nem tartalmaz a terv.
A kerékpár forgalom, mint általában mindenhol, egyre jelentősebb ezen a szakaszon is. Egyre többen közlekednek munkába napi szinten, vagy használják szabadidős tevékenységként ezt a közlekedési formát. Ennek a mindennapi kerékpáros forgalomnak a jelentős része az aquincumi aluljárótól a HÉV és a lakóépületek felöli útvonalon közlekedik. A 'távlati kerékpár út' tervezett útvonala egy jelentős kerülő lenne az arra rendszeresen kerékpározóknak. Ebből kifolyólag nagy a valószínűsége annak, hogy az eddig is használt útvonalat részesítenék sokan előnyben. Valamint a töltéssel párhuzamos úton ívben kanyarodik a vonat sín az aszfaltút szintjén, ami további balesetveszély forrás: kerék beleesik a sínek közé, a kerékpár eldől. Véleményem szerint figyelembe kell venni az átépítésnél a várható emberi viselkedést, balesetvédelmi szempontokat, és már meglévő szokásokat tiszteletben tartani. Ezért javaslom az, hogy a kerékpár vagy út észak keletről, az alagút folytatásaként érkezzen a parkba, onnan párhuzamosan kövesse a HÉV és a lakóépületi vonalt, vagy a lakóépületek elérése előtt az út forduljon nyugatnak, és a park deli oldalának közepén hagyja el a kerékpárút a parkot. Alternatívaként, a kerékpárút szelje át a parkot észak-keletről dél-nyugati irányba, és az ugyancsak a park deli oldalának közepén hagyja azt el. A kapumotívumok szélesek és elég magasak legyenek kerékpárosoknak, vagy külön, kapumotívum nélküli be- és kijárat legyen biztosítva. A kerékpárút burkolata ne szórt burkolat legyen, hanem vízáteresztő térkő, vagy egyéb szilárd burkolat, melyet mozgásérzékelős szenzorok használatával szükség szerinti közvilágítással legyenek megvilágítva. Köszönöm a lehetőséget! Egy rendszeres kerékpárral áthaladó.
A közpark területen kerékpárút átvezetését nem tartalmazza a terv. A kerékpáros használat tekintetében a tervezők a BKK-val egyeztetve javasolják hogy a terület nyugati határában a Huszti út folytatásaként kerékpár út kerüljön kialakításra a Keléd útig. A közparki területen a régészeti értékeket veszélyeztető talajozgatással, útpálya kialakítással járó bevakozást nem tervezünk.
Megnéztem mind a 3 tervjavaslatot és hiányzik belőle nekem egy fontos szempont, amit kihagytak a tervezők: a kerékpáros átmenő forgalom. Jelenleg a hév sínekkel párhuzamosan és keresztbe a parkon keresztül is elég nagy kerékpáros forgalom van amely biztosan továbbra is át fog járni a parkon keresztül. A Szentendrei út és az azzal párhuzamos kerékpárút túl forgalmas és messze van innen.
Érdemes megnézni a legnagyobb kerékpáros útvonalkövető oldal hőtérképét, hogy merre mennyien haszálják ezt a területet átmenő forgalom szerint: https://www.strava.com/maps/global-heatmap?sport=RideLike&style=standard&terrain=false&labels=true&poi=true&cPhotos=true&gColor=mobileblue&gOpacity=100#15.88/47.563304/19.04669 (Sajnos csak regisztráció után látszódik jól a helyzet, de ingyenes a regisztáció)
Várható olyan terv amely figyelembe veszi az ilyen átmenő kerékpáros forgalmat is?
Köszönjük a linket a starva.com oldalhoz. Használni fogjuk közparki fejlesztések előkészítéséhez.
Gratulálok a tervező csapatnak, érdekes koncepciók születtek. Köszönjük a tervezők munkáját és hogy több szempontból közelítették meg a "témát" .
Én a legtermészetesebb A verziót támogatom. Azonban nem értem ennél a verziónál miért kell egy ilyen piros tájidegen kapu :( Értem, hogy design elem, de nagyon természetellenes. Az évszakok változásával sem szép látvány. Mellesleg 2 perc alatt el fogja borítani a graffiti őket. Le fogják minden alkalommal festeni? Ha marad, akkor lehetne más természetesebb szín?
A többi tervnél nem értem, hogy miért nem értették meg a tervezők, hogy a kültéri bútorok itt szükségtelenek, mert /1998 óta lakom a rét mellett/ több évtizedes tapasztalat, hogy itt és a vasút mellett, az erdőben és a Keled utca környékén élő emberek mindent el fognak vinni tüzifának. Mindent. Az élő fákat csonkolják télen kézi fűrésszel még úgy is,hogy hiába mondjuk nekik: szemben! a Pók utcai kerületi telepen ingyen tüzifát vihetnének el.
Kérem értsék meg, amit ide telepítenek fabútorokat az pár hónapon belül el fog tűnni, meg fog rongálódni és sokkal rosszabb lesz a látvány mint most. Ezt nem kérjük. Nem szeretnénk balesetveszélyes romokat nézegetni és kerülgetni amikor jelenleg tiszta és természetesen szép a rét.
Kérem kizárólag olyan elemeket valósítsanak meg amiknek a karbantartásáról folyamatosan tud majd gondoskodni a Főváros és lesz valódi gazdája is az elvégzendő feladatoknak. Ne az itt élő közösségnek akik jelenleg is szedik a szemetet azoknak kelljen könyörögni majd megoldásért és szakadjon a nyakukba ez is. Köszönöm.
Köszönjük visszajelzését. A közparki területet egyúttal régészetileg kiemelten értékes terület. A parkfejlesztési tervek célja, hogy ezt az értéket utalásokkal bemutassuk, a területen egykor volt polgárváros szerkezetére utaljunk. Ezt szolgálják a bejáratoknál lévő kapu motívumok. Természetesen a fejlesztés során kialakított elemek fenntartásáról gondoskodni fogunk. Nem értünk egyet aggodalmával a parkbútorokat illetően. De ezt a használat tapasztalatai tudják majd igazolni vagy cáfolni. Természetesen a parki bútorok fenntartásáról is gondoskodunk amennyiben a jövőben telepítésre kerülnek. Jelenleg elsődlegesen a fenntartási feladatok keretében megvalósítható elemek kialakítására látunk lehetőséget. A terület üzemeltetésről a Főváros megbízásából a Főkert fog gondoskodni a jövőben.
Köszönön válaszukat: csak egy megjegyzés a jelenlegi állapotokról
Jelenleg kizárólag a helyi lakóközösség pár önkéntese tisztítja a területet saját költségre szabadidejében. EZ NEM MEGOLDOTT.8 év alatt egy kis kukát sikerült elérnünk a Harang utcai bejárathoz ami még a kerület hatásköre. A Főkert egy évben kétszer kaszál a területen és kapacitás hiányában két alkalommal segített a jelenlegi ösvények nyírásában. Az utóbbi munkát MÁR MÁSODIK ÉVE egy lakótársunk végzi saját eszközzel, saját költségre, saját szabadidejében. Jelenleg ennek köszönhetően használható a park a jelenlegi formájában. A karbantartási aggodalmaink innen fakadnak: a tapasztalatból. Örömmel vesszük majd a park kialakításával kapcsolatban a Főkertnek milyen karbantartási is üzemeltetési kötelezettségei lesznek a jövőben.
A kezelési tervváltozat (A) készítésével a célunk, hogy a terület fenntartási feladatait a jövő évtől kezdődően ehhez igazodóan a Főkert vegye át.
Szuper hír, köszönjük szépen. Közel évtizedes feladatot vennének le a rendszeres tisztítással és az állandó karbantartással a helyi lakosság válláról. Sajnos ennek a területnek eddig nem volt valódi és gondos gazdája. Remélhetőleg akkor ez meg fog oldódni. Köszönjük,Már ez is jelentős előrelépés.
A rét minél természetesebb formájában való megtartásáért, ugyanakkor részleges, de rendszeres nyírásáért és az áldatlan állapotok felszámolásáért (ti. a környéken lakók szedik össze az elhagyott matracokat, ruhakupacokat, szemetet) indított nyár eleji aláírásgyűjtés egyik szervezőjeként, valamint a nyári helyszíni workshop résztvevőjeként továbbra is a legkevesebb beavatkozással és a fővárosi szervek által hosszú távon is vállalható fenntartási feladatokkal járó terveket tudom csak támogatni. Ez az A jelű, de abból sincs szükség például az egyszemélyes ülőkilátókra (?), sőt, a kapuk is csak pénzkidobásnak és leendő graffiti-felületnek lennének jók, nem szükségesek. A B jelű tervből viszont tetszik a dombos-ligetes kis rész, ha megfelelő fenntartásáról, karbantartásáról tud gondoskodni a Főkert. A C jelű terv egyáltalán nem veszi figyelembe a jelenlegi két közlekedési út egyikét, ezért ez vállalhatatlan, a fenntartása is többe kerül és nem praktikus a használók számára az úthálózata, a geometria miatt. A kőkerítések teljesen feleslegesek. Ha valamivel mutatni szeretnék a romokat, akkor legyen az inkább pár rom-részlet feltárása, vagy csak növényzettől való megtisztítása. 20 éve még látszottak a kőfalak itt-ott, annyi szép és elég lenne. Szórt utakra nincs szükség, hiszen jelenleg a nyírás sem megoldott. Örülnénk, ha a nyírt utak karbantartását meg tudnák oldani a fővárosi szervek - együttműködve a kerülettel. Hangsúlyoztuk, de a terveken nem látjuk nyomát annak, hogy a kerülettel egyeztettek volna, szeretnénk kérni, hogy a réthez szervesen hozzá tartozó keleti csücsök (focipálya és környezete), amely a III. kerülethez tartozik, hasonló módon, egységesen legyen kezelve, nyírva, gondozva, illeszkedjen bele a tervekbe. Köszönjük!
Köszönjük visszajelzését, továbbítjuk a tervezőknek.
A június 18-ai lakossági fórumon, ha jól emlékszem a parkosítás célja igazából a terület "bevédését" szolgálja, hogy ne lehessen beépíteni más célra. Az ott jelenlévők véleménye és az itteni kommentek alapján egyetértek azzal, hogy gyakorlatilag egy leszúrt közpark táblával már elgendő lenne a legtöbb ember számára a beavatkozás mértéke. Hiányolom a tájékoztató leírásukból továbbra is, hogy tulajdonképpen miből szeretnék a tervezet megvalósítását finansziírozni, hiszen korábban sem tudtak erre választ adni, viszont a tervezésre megmaradt pénz másik projektből.
Nem látom, hogy a tervezés folyamán figyelembe vették volna a június 18-án papírra is leírt legfontosabb véleményeket és közösen meghatározott szempontokat.
1. A bicikli út konkrétan meg lett határozva, hogy a Szentendrei úttal párhzamos föld út helyén létesüljön, mert jelenleg is azt használják az emberek közlekedésre. Továbbá ide volt javaslat, hogy tegyenek ki napelemes lámpákat, hogy sötétedés után is biztonsággal lehessen áthaladni ezen az úton, de egyetértek a kommentelővel, aki mozgásérzékelős lámpát javasolt.
A Huszti út meghosszabítása bicikli útként az erdőn keresztül kifejezetten problémás az erdőben élő hajléktalan kolónia és szemétlerakat miatt, amiről azt állítják, hogy nem terveznek foglalkozni vele, mert nem a hatáskörük és kitelepítést biztosan nem fognak intézni. Továbbá feltételezhető, hogy egy bicikliút kiépítése az erdő kivágásával, átalakításával járna, amelyet szintén nem támogatok, illetve kifejezetten ellenezve volt a korábban említett lakossági fórumon is.
Az Önök állítása szerint nem kell aggódnunk, hiszen alig lesz pénz komolyabb átalakításokra, a terület érintetlensége megmarad. Azonban ez egy teljesen felesleges, lakosság által nem igényelt út kialakítása egy erdős, hajléktalanok által lakott és szemetelt területen igen nagy költségekkel járna. Kérem ezt gondolják át, hiszen egy erdőn kersztül menő bicikli út rendszeres fenntartást és karbantarttást is igényel.
Kérem a bicikli út áttervezését a lakosság által igényelt, június 18-án szóban és írásban is megerősített helyre, a Szentendrei úttal párhuzamosan.
2. Szemeteskuka is volt említve, legalább az Aquincumi vonatállomáshoz eső bejárathoz, ugyanis jelenleg ott csak a hévnél van kihelyezett szemetes, ezen kívül a Harang utcai bejárathoz sikerült kiimádkozni egyet 10 év alatt.
3. A szilárd burkolattal rendelkező gyalog út is a bicikli úttal ötvözve megjelent a június 18-ai fórumon.
4. Tele van egész óbuda romokkal. Persze, szép dolog a múlt, de tényleg néhány újabb kődarab kiására kell fordítani a nemlétező anyagi forrásokat? Körbe van rakva a terület már korábban feltárt műemlékekkel. Nem tartom szükségesnek, hogy erre jelentősebb összegeket fordítsanak. Illetve a legtöbb helyen a romok vonzzák a fiatalokat és a hajléktalanokat, ami alapvetően azért problémás, mert szemetet hagynak maguk után illetve emberi ürüléket, ami nincs takarítva.
5. Ha valóban még mindig nem tudják miből lesz forrás, mint ahogy azt júniusban mondták, akkor javaslom a nagyszabású tervek elvetését. Egyáltalán nincs szükség magaslati padokra, kapura, különlegesebb elemekre vagy össze-vissza nyírt útvonalakra. A területet napi szinten látogatók, áthaladók és nem mellesleg az ott lakók igényei szerint szíveskedjenek kialakítani.
Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Főváros forráshiányra és spórolásra hivatkozva különböző területeken is hiányos munkát végez az egész városban. Amennyiben itt kialakítanak valamit, utána azzal még több munkájuk lesz, amelynek szintén rendszeres anyagi vonzata lesz.
Javaslatom lenne, hogy a közeli már meglévő, kialakított közpark (Batthyány-Strattmann László park) is félig a Fővároshoz tartozik, mégis valamilyen okból kifolyólag, feltételezem forráshiány miatt, eléggé akadozik a karbantartása, pedig ez nem egy természeti kincseket megörző közpark. Ez felveti bennem a kérdéseket, hogy hogyan tervezik egy komplex park (B,C és D tervek megvalósulása esetén) fenntartását, ha a meglévőkre sincs elegendő forrás? Így visszatérnék ahhoz a mások által is felvetett ötlethez, hogy szúrjanak le egy közpark táblát, ha minden áron parkosítás a cél, de ne vállaljanak olyat, amit nem tudnak kezelni hosszú távon.
Az A tervet kiindulásnak támogatom, de további ésszerűbb áttervezésre lenne szükség, illetve fontosnak tartanám megosztani a nyilvánosság számára a kivitelezéssel kapcsolatos ötleteiket/lehetőségeiket is.
Köszönjük visszajelzését. Javaslatait a tervezőknek továbbítjuk.
A terület fejlesztésére jelenleg valóban nem áll rendelkezésre forrás. Első ütemként a zöldfelület fenntartási munkák keretében elvégezhető (fűnyírás, cserjemetszés) téralakítási munkák megvalósítására látunk lehetőséget. Azonban ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy koncepcióterv szintjén legyen javaslatunk a régészeti szempontból egyedülálló közparki terület régészeti parki fejlesztésére. Egy ilyen terv segítheti, hogy a jövőben forrást szerzünk a terület fejlesztésére. Arról kérjük a használók véleményét, hogy milyen irányba haladjunk majd ebben az esetben.
A lakossági egyeztetésen elhangzottak javaslatok a kerékpárút kijelölését illetően. Azóta egyeztettünk a kerékpárút hálózat fejlesztésével kapcsolatban illetékes Budapest Közlekedési Központtal (BKK). A terven az általuk megvalósíthatónak tartott nyomvonalat jelöljük, ami kerékpárút fejlesztési projekt keretben megvalósulhat. A Huszti út meghosszabbítását kerékpárútként azért is tartjuk jó javaslatnak, mert kialakítása révén felszámolható a területen lévő illegális hulladéklerakás.
Köszönjük a terveket, a közös gondolkodást a számunkra nagyon fontos területről, hiszen itt évtizedek óta egyedül éreztük és sajnos még mindig érezzük magunkat a réten kialakult problémákkal.kapcsolatban.
Egyértelműen az A tervet támogatom, ahol a legkisebb a beavatkozás, hiszen kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik a terület és hatalmas előny, hogy, ásatási területként nem került beépítésre. Ezért továbbra is nagyon fontos meghagyni az érintetlenségét és a költségeket kizárólag a fenntartásra fordítani. Itt élőként rendszeresen jeleztük, hogy a legnagyobb probléma az illegális hulladéklerakàs, hajléktalanok letelepedése, szemétégetése és az ennek következtében kialakult közbiztonsági és közegészségügyi helyzet. Ennek a megoldásàban kérjük a segítségüket.
Évente próbáljuk közösségi szemétszedéssel orvosolni a kérdést, de főként a torony körül és a hév sínek mentén lévő bokorsorban a helyzet tarthatatlan és magánszemélyként megoldhatatlan.
Az A tervben látható piros kapuk ebbe a természetes környezetbe egyáltalán nem illenek bele, és bármilyen pad, ülőalkalmatossàg csak a további szemetet generálja.
Összefoglalva nagyon örülök, hogy figyelmet kap a terület, de semmilyen további karbantartást igénylő beruházást nem szeretnénk, ugyanakkor várjuk ötleteiket a hajléktalanok által létrehozott sátrak (gettók) és rendszeres szemétlerakatok felszàmolàsàra.