A fővárosi közösségi költségvetés 2022/23-as ciklusának egyik nyertes ötlete volt a „Tegyük árnyékosabbá, hűsebbé a Széll Kálán teret!” projekt, a tér kialakítását tervező Lépték Terv Kft.-vel a BKM FŐKERT szerződést kötött a Főváros megbízásából a megvalósítás tervezésére.

Problématérkép, megoldásfókusz

A Tájépítészeti Osztály, a FŐKERT és a Részvételiségi Csoport munkatársai mellett a Lépték tervezői is részt vettek a workshopon, amelyet a II. kerületi önkormányzat épületében tartottunk.

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze rövid nyitóbeszédében összegezte a térrel kapcsolatos legfontosabb beavatkozásokat, egyúttal felhívta a figyelmet rá: a korábbi, többmilliárdos beruházás nagyságrendjével a jelenlegi 120 milliós keret nem tud versenyezni, de nem is feladata. Ekkora forrás nem szolgálhatja a térrel kapcsolatos jelenlegi lakossági problémák megoldását, de egy-egy ilyen találkozó segíthet a problémák azonosításában, rangsorolásában. Az ötletgazdával való egyeztetés során is egyértelmű volt, mondta, hogy az árnyékolás és a hűsítés kiemelten fontos, de a tér bútorzatával is muszáj foglalkozni, tette hozzá. Erről később a tervezők részletesebben is beszéltek.

Bardóczi kiemelte: ebben az évben csak a tervezéssel tud foglalkozni a Főváros, a megvalósítás forrását a Közgyűlés decemberi határozata alapján ideiglenesen elvonták ettől a projekttől, így legkorábban 2027-től indulhat a kivitelezése előkészítése.

Naponta 200 ezren

Czermann Katalin, a Lépték tervezője prezentációjában elsőként a tér felújítás előtti állapotáról mondott pár szót, kiemelte: 2012-ben, amikor a Széll Kálmán térre kiírta a Főváros a tervpályázatot, elsőként az áramlási intenzitást, a térrel kapcsolatos igényeket kellett felmérniük. Naponta 200 ezer gyalogos használja, ez Budapest egyik legforgalmasabb köztere. A felszín alatti, rendkívül sűrű közműhálózat, ezek különböző védőtávolsága és mélysége erősen meghatározta a felszínrendezés lehetőségeit, de a zöldfelületek arányát így is sikerült jelentősen növelni (a megújult Széll Kálmán teret 2016 májusában adták át).

További érdekesség, magyarázta, hogy a tér régen agyagbánya volt (amely egészen a 19. századig működött, megszűnése után a gödröt feltöltötték), így a felszín alatt erős vízzáró réteg található. A vízelvezetést muszáj volt megoldani, a pangó talajvíz miatt ugyanis több, újonnan ültetett fa gyökere elrohadt. Így a tér új fáinak olyan környezetet kellett biztosítani, amely száraz időben az öntözést, esős időben viszont a fölösleges víz csatornába vezetését biztosítja.

Futók és vitorlák

Az előadás során a nyertes ötlet alapján kötött tervezési szerződésben meghatározott feladatokat és beavatkozási lehetőségeket ismertette Czermann Katalin. Ezek között szerepel a téren található kiemelt kazetták további fásítása, illetve új növénykazetták létesítésének lehetősége, valamint a meglévő öntözőhálózat módosítása. A „lelátó” árnyékolásával és zöldítésével kapcsolatban a tervezési szerződés olyan megoldásokat irányoz elő, mint a támrendszerre futtatott futónövényzet telepítése, továbbá a növényzet öntözési tervének elkészítése. A feladat része árnyékoló berendezések, napvitorlák tervezése a lelátó fölé, valamint a jelenlegi műfüves burkolat kiváltása évelő növényzettel.

A villamosmegállók zöldítése szintén a tervezési szerződés keretében meghatározott beavatkozás, futónövényzet alkalmazásával és szükség szerint növényrács telepítésével. A téren található, jelenleg leromlott állapotú padok esetében az újratervezés rögzített feladat, a kültéri igénybevételnek megfelelő, időtálló kialakítással, figyelembe véve, hogy a korábbi kivitelezés során a tervben szereplő műszaki követelmények – például az alkalmazott faanyag – nem teljesültek, ami a gyors állapotromláshoz vezetett.

Labdagurítás vagy vadszőlő a lelátón?

A prezentációt követően három asztalnál közösen gondolkodva beszélték át a résztvevők, mivel elégedettek a tér működésével kapcsolatban, milyen problémákat tudnak azonosítani, és milyen javaslataik lennének a megújítással kapcsolatban.

A lelátó esetében felmerült a téren máshol már alkalmazott vadszőlős befuttatás lehetősége, de az is, hogy valamilyen burkolt felület jöjjön létre, akár valamilyen, játékos tevékenységre alkalmas funkcióval (bemarások, amelyeken golyókat, kislabdákat lehetne legurítani). Volt kérdés, amely arra vonatkozott, hogy vendéglátásra alkalmas lenne-e a létesítmény, mert az üzemeltető a növények gondozását, a zöldterület karbantartását is vállalhatná. 

Hosszan egyeztettek a résztvevők a jelen lévő szakemberekkel arról, a közművek hol és mennyi zöldítést engednek még meg, hol van lehetőség további fásításra a téren, és milyen megoldások jöhetnek szóba, ha nem csak fákban gondolkodunk.

Mivel a fenntarthatóság az este egyik hívószava volt, a felmerülő javaslatok aszerint is megmérettettek, hogy hosszú távon vagy akár évszakos bontásban mennyire állnák ki az idők próbáját, milyen kialakítási és fenntartási költségekkel járnának, mennyire hasznosak. A résztvevők között nagy volt az egyetértés abban, hogy a fejlesztések mindenképpen szolgálják a fenntarthatóságot, a megoldások legyenek tartósak és környezetbarátak.

Sólymok és galambok

A workshopon a közvilágítás fejlesztése is felmerült, sőt az egykor a téren álló ikonikus (hagyományos) órát is sokan visszakérnék. A Széll Kálmán téri vécé nyitvatartásával kapcsolatban többen is megfogalmaztak kritikát, és a hosszabb nyitvatartás mellett érveltek. A galambok elleni védekezés lehetőségeiről is egyeztettek a jelenlévők, jelezték továbbá, hogy a térgondnok tevékenységével és a problémabejelentéssel kapcsolatos általános tájékoztatást is szívesen látnának. Felmerült, hogy a 17-es vonalán lenne-e „fonódásra” lehetőség Hűvösvölgy felé, a villamosmegállót pedig el lehetne-e jobban különíteni a bicikliúttól.

Kár lenne nem említést tenni arról, hogy a földhözragadtabbak mellett viccesebb, vakmerőbb ötletekből sem volt hiány az este során: a mókuskerék-kihelyezéstől a trambulinon át akár a galambvédekezésbe bevont kerecsensólyom-kölcsönzésig.

A tervezők mindenesetre rendkívül sok hasznos, megfontolandó javaslatot jegyeztek fel, a résztvevők észrevételeinek és az online érkezett vélemények figyelembevételével a koncepciótervek tavaszra véglegesednek, a teljes körű, engedélyekkel és hozzájárulásokkal rendelkező kiviteliterv-dokumentáció várhatóan őszre készül el.

Köszönjük minden résztvevő idejét és értékes gondolatait, javaslatait!

A projekt a Radó Dezső Terv oldalon itt érhető el.

A közösségi költségvetésben létrehozott adatlapja pedig itt.