Szuper, hogy fejlődik a Római part

Az a szállodahajó már nincs ott. Évekig tartó küzdelem folyt ezért.

A Mélyépterv, a Lépték és a Völgyzugoly milyen feladatterv, szerződés alapján dolgozik a projekten? Biztos nem titok, csak nem lelem a Tudástárban. Hol találom?

Érdeklődni szeretnék, hogy az október 27-i összejövetel prezentációja mikor és hogyan lesz elérhető. Egyben kérem abban szíves segítségüket, hogy a Mélyépterv által felvázolt alternatíváknak egyfajta látványtervet küldjenek, ugyanis a konzultáció utáni megbeszélések nagyrészt arról szóltak, hogy hogyan kell az egyes változatokat értelmezni, elképzelni. Egyidejűleg meg szeretném kérdezni, hogy a munkacsoportok a továbbiakban hogyan és mikor fognak összeülni. Várom szíves válaszukat.

Október 27-ről még semmi nincs feltöltve. November 8-ra ígérték. Biztos most készülnek a jobban értelmezhető rajzok, magyarázatok, látványtervek.

Tisztelt Szervezők! 2023. január 19-ére is 3 órás találkozót szerveztek; a napirend, témavázlat nekem nagyon hiányzik! (Erről egyetlen kvalitatív mondat szerepel a közösségi tervezés Facebook oldalán; az esemény oldalán és a honlapon még ennyi sem.)

A tervezési célokból hiányoljuk a lakófunkciót.
Ez nyilván nem az egyetlen funkció. Egy a sok közül. De ugyanannyira lényeges, mint a többi.

Ha elismerjük, hogy itt 100 éve vannak jogszerű lakóingatlanok, és ugyanolyan bánásmódot kérnek, mint a főváros más ingatlanai, akkor az ittlakó polgárokat is megilleti a csatornázottság. Mint minden más fővárosi lakost.
Az ittlakókat is megilleti

A Római-part tervezéséből hiányoljuk a LAKÓ FUNKCIÓ cél megjelölését.
Nyilván ez nem az egyetlen tervezési cél, de ugyanolyan lényeges, mint a többi.

Ha figyelembe vesszük, hogy a csillaghegyi öblözetben több, mint 100 éve vannak jogszerűen lakóingatlanok, akkor megkülönböztetés nélkül jár mindegyiküknek árvízvédelem, csatornázottság, közvetlen közúti ingatlan-megközelíthetőség, járda, biztonságos gyalogátkelőhely, stb. A Római-partiaknak is.
Mint minden más fővárosi polgárnak vagy ingatlantulajdonosnak.

Egy ilyen horderejű és ilyen hosszú rendelkezésre álló tervezési időnél kell valamilyen árvízvédelmet kínálni az itt LAKÓKNAK.
Bármilyet.
Mindegy, hogy milyen nyomvonal dőljön is el.

A jogszerűen itt lakók nem tehetnek arról, hogy 1954-ben nem volt kellő idő a védekezésre, és hogy a csilaghegyi öblözet csak egy részét sikerült az ideiglenes védművel megvédeni. Most van rá idő átgondolni, és kell hogy legyen rá akarat is.

A Római-parton 100 éves ingatlanokban jogszerűen lakóknak jelenleg nincs árvízvédelme, mint ahogy a fővárosnak sem volt 200 évvel ezelőtt.
Azóta természetesen minden fővárosinak lett, kivéve a Római-partiaknak.

Tudomásunk szerint minden fővárosi lakosnak biztosított a csatornázottság, ma már ez természetes.
Kivéve a Római-partiakat.
Azért, mert nincs árvízvédelmük.

Mindenhol biztosítható biztonságos gyalogátkelőhely, kivéve a Királyok útján, ahol a gát felöli oldalon nem létesíthető szabályos járda, ezért gyalogátkelőhely sem lesz.
Nem lehet tüzelőt behordani, csak kézben, mert a gáton nem tud átmenni a teherautó.
A kismamák a babakocsival, az idősek a kukákkal, a kerekesszékesek a közlekedésükkel, a mentősök a hordágyukkal nem boldogulnak.
A gát miatt.

Tessék megoldani.
Egy ilyen tervbe bele kell férjen.

Előre is köszönjük.
Az ittLAKÓK nevében: Brassói Annamária

Az úgynevezett „hullámtéren” érvényes építési- és használatbavételi engedéllyel rendelkező LAKÓHÁZ lakosai vagyunk. Felháborítónak tartjuk, hogy mind a mai napig nem megoldott sem az árvízvédelmünk, sem a csatornázottságunk! Úgy vélem mindkettőhöz ugyan olyan jogunk van, mint bármelyik másik lakóház lakóinak! 2023-ban ez lenne az egyenlő bánásmód elve a 3. kerületben?
Miért a kajatúristák döntsenek a sorsunkról? Mindenekelőtt minket, itt LAKÓKAT hallgassanak meg!
Azzal, hogy az 1954-es árvíz során az ideiglenes gát a Királyok útjára került, „BETOLTAK” minket a Dunába. Ezzel AZ INGATLANUNK ÉRTÉKE JELENTŐSEN LECSÖKKENT! Olvasatom szerint a part menti gát megépülése elleni egyetlen nyomós érv, hogy a jelenlegi „hullámtérnek kikiáltott” területen lévő ingatlanok és területek értéke jelentősen megnőne. Családommal csak a korábban elszenvedett értékcsökkenést szeretnénk realizálni!
A part menti gát megépülése esetén lehetőség nyílna végre az erodált, sör-és hekkszagú, hajléktalan tanyákkal tarkított Duna partot európai szintűre emelni, ahol a különböző rekreációs funkciók megtalálnák méltó helyüket, és kisgyermekeink sem lennének életveszélynek kitéve, mint jelenleg a közös használatú biciklis- és sétaúton.
Ezúton is köszönöm a civil szervezetek azon munkáját, hogy megtakarítják a területet, fákat ültetnek, játszóteret gondoznak, fotópontot létesítenek. Per pillanat a városunk ékének kikiáltott Duna part minden, csak nem európai színvonalú!

Abban az esetben, ha a Királyok úti védmű valósul meg, kérem az ILLETÉKESEKET, hogy ingatlanunk ÁRVÍZVÉDELMÉT oldják meg!
LAKÓHÁZKÉNT az árvízédelem minket is megillet!!!!

Jonapot. Mint az arteren levo lakos, szeretnem jelezni, hogy a mai napig semmilyen ertesitest a projektrol nem kaptunk. Azt irjak, hogy a terv az erintettek szeles korenek szempontjait es erdekeit figyelembe veszi. Az itt lakok szempontjait iranyitottabban kell bevonniuk, ha amit irnak komolyan gondoljak. Az arter jelenleg nagyobb mint az idulopart. Az arteren talalhato csaladi es tarsas hazak lakoit a korabbi olcso megoldas miatt szamos problema es koltseg terheli. Parat felsorolnek. Nincs biztositas kotesenek lehetosege. Mivel nincs csatorna, van kornyezetterhelesi dij is. Az aradasok idejen mindenki itt marad es figyel kell- e menteni, ha a homokcsakokkal a hazat meg is tudjuk vedeni a viztol, szerencses esetben, akkor is oda a fal, a kerites, a kert es minden ami benne van. A megduzzadt talajban a csovek ide oda mozognak az aradast kovetoen es egy egy arviz utan egy ket evig szinte rutin szeru a vizcso, egyebcso tores es az ezzel jaro kb alkalmankenti felmillios kar. Az itt elok regota viselik a koltsegeket ezek miatt. Illetve a hazaik nem ernek tobbet, hiaba az ingatlanar robbanas. Igazabol ez is veszteseg. Nem ertem, hogy kerul targyalas ala egy olyan nyomvonal, jelen esetben a mostani gat vonala a kiralyok utjan, ami semmit nem javit a jelenlegi gat es a Kossuth Lajos udulopart kozotti teruleten elo lakok helyzeten. Sot nem is vonnak be es nincs is munkacsoport dedikalva ennek a leginkabb erintett kornek. Szandekosan? Vagy elfelejtettek minket akinek a borerol dontenek? Udvozlettel,

Jonapot. Azt irjak az erintettek szeles korenek szempontjait, javaslatait bevonva keszul a projekt. Szeretnem jelezni, hogy mint az arteren lakoingatlannal rendelkezo lakos engem eddig senki nem keresett fel, vagy informalt. Mint kozvetlenul erintett, ezt nehezmenyezem, hisz igy a fenti allitasuk nem tukrozi a valosagot. Az arter jelenleg nem csak a Kossuth Lajos udulopart, de az udulopart es a Nanasi ut/Kiralyok utja kozotti terulet is. Itt szamos csaladi es tarsashaz is van, itt lakokkal. Jelenleg a korabbi olcsobb gatnyomvonal miatt a teruleten elo lakosokat szamos hatrany eri. Ilyen a vizkarok elleni vedekezes es maga a vizkar koltsege, az hogy nem lehet biztositast kotni a teruleten, nincs csatorna de van kornyezetterhelesi dij, illetve ha a haz belsejet az altalunk epitett homokzskokbol allo vedo

A Királyok útjára tervezett gát kapcsán önök szerint nem sérül az egyenlő bánásmód elve?
Ha van egy utca, és az egyik oldalán levő lakóházakat megvédik az árvíztől, a velük szemben levő ugyanolyan jogállású lakóingatlanokat pedig nem, az természetes? Az teljesen rendben van hogy Budapest közepén valaki házát iszap borítja be, a falak feláznak, bepenészednek és hónapokig nem tud visszaköltözni? Majd hónapokig szívja a nedves, penészes levegőt?
Normális, hogy az egyik oldal csatornázva van évtizedek óta, a másik pedig még mindig nem, és esély sincs rá??? A gáttal nem védett lakóházak legalább 30-40%-kal leértékelődtek, az utca másik oldalához képest, ha egyáltalán el lehet adni őket. Itt nem sérül az esélyegyenlőség?

Tisztelt Szervezők!
A munkacsoportok munkájának az összehangolásával és szakmai résztvevőivel kapcsolatban érdeklődöm; ezekről nem találtam információt.
- Az egyes munkacsoport üléseken kik készítik elő jegyzeteikkel a részletes beszámolókat?
- Menyi időn belül teszik közzé a részletes beszámolót? (A beszámolók a kb. egyidejűleg más munkacsoportokban végzett munkánál jól felhasználhatók volnának; a kapcsolódásokra, megoldási javaslatokra lehetne reflektálni. Másrészt, ha vki nem tud részt venni egy mcsoport ülésen, lehetne lehetősége hozzászólni, kiegészíteni az ülésen elhangzottakat.)
- Az egyes ülések meghirdetésénél kérem megnevezni, hogy mely szervezetektől, ill. cégektől érkeznek szakértők!
Pl. a Városrendezési munkacsoport 2023. márc. 14-i ülésén honnan vesznek majd részt szakértők?

A GYIK-okkal kapcsolatban:
1.) Hol, hogyan lehet hozzászólni a GYIK egyes tételeihez?
2.) Ha egy tétel módosul, az eredeti és az új változatot megkülönböztetik-e verziószámmal, dátummal; a legújabb változat mögött a korábbiakat elérhetővé teszik-e?

Hol, hogyan lehet hozzászólni a Tudástár egyes tételeihez?