Szuper, hogy fejlődik a Római part

Az a szállodahajó már nincs ott. Évekig tartó küzdelem folyt ezért.

A Mélyépterv, a Lépték és a Völgyzugoly milyen feladatterv, szerződés alapján dolgozik a projekten? Biztos nem titok, csak nem lelem a Tudástárban. Hol találom?

Érdeklődni szeretnék, hogy az október 27-i összejövetel prezentációja mikor és hogyan lesz elérhető. Egyben kérem abban szíves segítségüket, hogy a Mélyépterv által felvázolt alternatíváknak egyfajta látványtervet küldjenek, ugyanis a konzultáció utáni megbeszélések nagyrészt arról szóltak, hogy hogyan kell az egyes változatokat értelmezni, elképzelni. Egyidejűleg meg szeretném kérdezni, hogy a munkacsoportok a továbbiakban hogyan és mikor fognak összeülni. Várom szíves válaszukat.

Október 27-ről még semmi nincs feltöltve. November 8-ra ígérték. Biztos most készülnek a jobban értelmezhető rajzok, magyarázatok, látványtervek.

Tisztelt Szervezők! 2023. január 19-ére is 3 órás találkozót szerveztek; a napirend, témavázlat nekem nagyon hiányzik! (Erről egyetlen kvalitatív mondat szerepel a közösségi tervezés Facebook oldalán; az esemény oldalán és a honlapon még ennyi sem.)

A tervezési célokból hiányoljuk a lakófunkciót.
Ez nyilván nem az egyetlen funkció. Egy a sok közül. De ugyanannyira lényeges, mint a többi.

Ha elismerjük, hogy itt 100 éve vannak jogszerű lakóingatlanok, és ugyanolyan bánásmódot kérnek, mint a főváros más ingatlanai, akkor az ittlakó polgárokat is megilleti a csatornázottság. Mint minden más fővárosi lakost.
Az ittlakókat is megilleti

A Római-part tervezéséből hiányoljuk a LAKÓ FUNKCIÓ cél megjelölését.
Nyilván ez nem az egyetlen tervezési cél, de ugyanolyan lényeges, mint a többi.

Ha figyelembe vesszük, hogy a csillaghegyi öblözetben több, mint 100 éve vannak jogszerűen lakóingatlanok, akkor megkülönböztetés nélkül jár mindegyiküknek árvízvédelem, csatornázottság, közvetlen közúti ingatlan-megközelíthetőség, járda, biztonságos gyalogátkelőhely, stb. A Római-partiaknak is.
Mint minden más fővárosi polgárnak vagy ingatlantulajdonosnak.

Egy ilyen horderejű és ilyen hosszú rendelkezésre álló tervezési időnél kell valamilyen árvízvédelmet kínálni az itt LAKÓKNAK.
Bármilyet.
Mindegy, hogy milyen nyomvonal dőljön is el.

A jogszerűen itt lakók nem tehetnek arról, hogy 1954-ben nem volt kellő idő a védekezésre, és hogy a csilaghegyi öblözet csak egy részét sikerült az ideiglenes védművel megvédeni. Most van rá idő átgondolni, és kell hogy legyen rá akarat is.

A Római-parton 100 éves ingatlanokban jogszerűen lakóknak jelenleg nincs árvízvédelme, mint ahogy a fővárosnak sem volt 200 évvel ezelőtt.
Azóta természetesen minden fővárosinak lett, kivéve a Római-partiaknak.

Tudomásunk szerint minden fővárosi lakosnak biztosított a csatornázottság, ma már ez természetes.
Kivéve a Római-partiakat.
Azért, mert nincs árvízvédelmük.

Mindenhol biztosítható biztonságos gyalogátkelőhely, kivéve a Királyok útján, ahol a gát felöli oldalon nem létesíthető szabályos járda, ezért gyalogátkelőhely sem lesz.
Nem lehet tüzelőt behordani, csak kézben, mert a gáton nem tud átmenni a teherautó.
A kismamák a babakocsival, az idősek a kukákkal, a kerekesszékesek a közlekedésükkel, a mentősök a hordágyukkal nem boldogulnak.
A gát miatt.

Tessék megoldani.
Egy ilyen tervbe bele kell férjen.

Előre is köszönjük.
Az ittLAKÓK nevében: Brassói Annamária

Az úgynevezett „hullámtéren” érvényes építési- és használatbavételi engedéllyel rendelkező LAKÓHÁZ lakosai vagyunk. Felháborítónak tartjuk, hogy mind a mai napig nem megoldott sem az árvízvédelmünk, sem a csatornázottságunk! Úgy vélem mindkettőhöz ugyan olyan jogunk van, mint bármelyik másik lakóház lakóinak! 2023-ban ez lenne az egyenlő bánásmód elve a 3. kerületben?
Miért a kajatúristák döntsenek a sorsunkról? Mindenekelőtt minket, itt LAKÓKAT hallgassanak meg!
Azzal, hogy az 1954-es árvíz során az ideiglenes gát a Királyok útjára került, „BETOLTAK” minket a Dunába. Ezzel AZ INGATLANUNK ÉRTÉKE JELENTŐSEN LECSÖKKENT! Olvasatom szerint a part menti gát megépülése elleni egyetlen nyomós érv, hogy a jelenlegi „hullámtérnek kikiáltott” területen lévő ingatlanok és területek értéke jelentősen megnőne. Családommal csak a korábban elszenvedett értékcsökkenést szeretnénk realizálni!
A part menti gát megépülése esetén lehetőség nyílna végre az erodált, sör-és hekkszagú, hajléktalan tanyákkal tarkított Duna partot európai szintűre emelni, ahol a különböző rekreációs funkciók megtalálnák méltó helyüket, és kisgyermekeink sem lennének életveszélynek kitéve, mint jelenleg a közös használatú biciklis- és sétaúton.
Ezúton is köszönöm a civil szervezetek azon munkáját, hogy megtakarítják a területet, fákat ültetnek, játszóteret gondoznak, fotópontot létesítenek. Per pillanat a városunk ékének kikiáltott Duna part minden, csak nem európai színvonalú!

Abban az esetben, ha a Királyok úti védmű valósul meg, kérem az ILLETÉKESEKET, hogy ingatlanunk ÁRVÍZVÉDELMÉT oldják meg!
LAKÓHÁZKÉNT az árvízédelem minket is megillet!!!!

Jonapot. Mint az arteren levo lakos, szeretnem jelezni, hogy a mai napig semmilyen ertesitest a projektrol nem kaptunk. Azt irjak, hogy a terv az erintettek szeles korenek szempontjait es erdekeit figyelembe veszi. Az itt lakok szempontjait iranyitottabban kell bevonniuk, ha amit irnak komolyan gondoljak. Az arter jelenleg nagyobb mint az idulopart. Az arteren talalhato csaladi es tarsas hazak lakoit a korabbi olcso megoldas miatt szamos problema es koltseg terheli. Parat felsorolnek. Nincs biztositas kotesenek lehetosege. Mivel nincs csatorna, van kornyezetterhelesi dij is. Az aradasok idejen mindenki itt marad es figyel kell- e menteni, ha a homokcsakokkal a hazat meg is tudjuk vedeni a viztol, szerencses esetben, akkor is oda a fal, a kerites, a kert es minden ami benne van. A megduzzadt talajban a csovek ide oda mozognak az aradast kovetoen es egy egy arviz utan egy ket evig szinte rutin szeru a vizcso, egyebcso tores es az ezzel jaro kb alkalmankenti felmillios kar. Az itt elok regota viselik a koltsegeket ezek miatt. Illetve a hazaik nem ernek tobbet, hiaba az ingatlanar robbanas. Igazabol ez is veszteseg. Nem ertem, hogy kerul targyalas ala egy olyan nyomvonal, jelen esetben a mostani gat vonala a kiralyok utjan, ami semmit nem javit a jelenlegi gat es a Kossuth Lajos udulopart kozotti teruleten elo lakok helyzeten. Sot nem is vonnak be es nincs is munkacsoport dedikalva ennek a leginkabb erintett kornek. Szandekosan? Vagy elfelejtettek minket akinek a borerol dontenek? Udvozlettel,

Jonapot. Azt irjak az erintettek szeles korenek szempontjait, javaslatait bevonva keszul a projekt. Szeretnem jelezni, hogy mint az arteren lakoingatlannal rendelkezo lakos engem eddig senki nem keresett fel, vagy informalt. Mint kozvetlenul erintett, ezt nehezmenyezem, hisz igy a fenti allitasuk nem tukrozi a valosagot. Az arter jelenleg nem csak a Kossuth Lajos udulopart, de az udulopart es a Nanasi ut/Kiralyok utja kozotti terulet is. Itt szamos csaladi es tarsashaz is van, itt lakokkal. Jelenleg a korabbi olcsobb gatnyomvonal miatt a teruleten elo lakosokat szamos hatrany eri. Ilyen a vizkarok elleni vedekezes es maga a vizkar koltsege, az hogy nem lehet biztositast kotni a teruleten, nincs csatorna de van kornyezetterhelesi dij, illetve ha a haz belsejet az altalunk epitett homokzskokbol allo vedo

A Királyok útjára tervezett gát kapcsán önök szerint nem sérül az egyenlő bánásmód elve?
Ha van egy utca, és az egyik oldalán levő lakóházakat megvédik az árvíztől, a velük szemben levő ugyanolyan jogállású lakóingatlanokat pedig nem, az természetes? Az teljesen rendben van hogy Budapest közepén valaki házát iszap borítja be, a falak feláznak, bepenészednek és hónapokig nem tud visszaköltözni? Majd hónapokig szívja a nedves, penészes levegőt?
Normális, hogy az egyik oldal csatornázva van évtizedek óta, a másik pedig még mindig nem, és esély sincs rá??? A gáttal nem védett lakóházak legalább 30-40%-kal leértékelődtek, az utca másik oldalához képest, ha egyáltalán el lehet adni őket. Itt nem sérül az esélyegyenlőség?

Tisztelt Szervezők!
A munkacsoportok munkájának az összehangolásával és szakmai résztvevőivel kapcsolatban érdeklődöm; ezekről nem találtam információt.
- Az egyes munkacsoport üléseken kik készítik elő jegyzeteikkel a részletes beszámolókat?
- Menyi időn belül teszik közzé a részletes beszámolót? (A beszámolók a kb. egyidejűleg más munkacsoportokban végzett munkánál jól felhasználhatók volnának; a kapcsolódásokra, megoldási javaslatokra lehetne reflektálni. Másrészt, ha vki nem tud részt venni egy mcsoport ülésen, lehetne lehetősége hozzászólni, kiegészíteni az ülésen elhangzottakat.)
- Az egyes ülések meghirdetésénél kérem megnevezni, hogy mely szervezetektől, ill. cégektől érkeznek szakértők!
Pl. a Városrendezési munkacsoport 2023. márc. 14-i ülésén honnan vesznek majd részt szakértők?

A GYIK-okkal kapcsolatban:
1.) Hol, hogyan lehet hozzászólni a GYIK egyes tételeihez?
2.) Ha egy tétel módosul, az eredeti és az új változatot megkülönböztetik-e verziószámmal, dátummal; a legújabb változat mögött a korábbiakat elérhetővé teszik-e?

Hol, hogyan lehet hozzászólni a Tudástár egyes tételeihez?

Tisztelt Szervezők!
Hruskó Erika vagyok és 1998-óta élek Óbudán, amit nagyon szeretek, és már otthonomként tekintek rá.
Nagyon örültem, hogy közösségi tervezésbe az itt élőket is bevonták, folyamatosan figyeltem a kiírásokat, de nem tudtam részt venni a személyes megbeszéléseken.
Remélem, még nem késtem el pár soros gondolatommal.
Nagy fájdalmam, hogy nem nagyon tudok lejutni teljesen a Dunához, mert elektromos kerekesszékkel közlekedem. Ugyan vannak rámpák, de azok a hajóknak készültek, és számunkra nagyon-nagyon meredek, így használhatatlan. Van vendéglátó egység is, amely nyugágyakkal, kemping székekkel várja a Duna parton pihenni vágyókat. Azonban ezek szolgáltatásait sem tudom élvezni, mert egyszerűen megközelíthetetlen számomra.
Kérem a jövőbeni tervezéskor vegyék figyelembe, hogy mechanikus és elektromos kerekesszékkel is le tudjunk jutni biztonságosan egészen a vízig.
A mosdók tervezésekor is vegyenek figyelembe akadálymentes kialakításút, olyat, ami elektromos kerekesszékkel is használható. Azonban ne csak a belső kialakítására figyeljenek, hanem a megközelítésére is. Sokszor tapasztaltam, hogy az akadálymentes mosdóhoz vezető út vagy a környezete viszont megközelíthetetlen.
Nagyon bízom benne, hogy ezek a szempontok is figyelembe lesznek véve a tervezéskor.
Üdvözlettel.
Hruskó Erika

Mondjuk első körben tisztázni kéne a fogalmakat, illetve ennek mentén, hogy hogyan is állunk a Római-parttal. Üdülőház/Üdülőpark pl. lakóparkot jelent, nem? Picit játszunk a szavakkal, de a Római-part több problémáját is az okozza, hogy a csónakházakat és üdülőket felváltották a lakóparkok, amik miatt megemelték az eredeti talajszintet is, melynek árvíz idején eléggé jelentősége van. Akkor is. Másfelől, ha nincs a lakóparkban csónakház, akkor minek sópálya? Főleg felújított. Tovább menve, mitől élvez a Hekkmester nagyobb védettséget, mint a Haraplak? Ki fogja folyamatosan karbantartani a területeket? Tényleg szükség van kiállítótérre, vagy színpadra? Mi lesz a rom épületekkel? És nem utolsósorban, a kevesebb néha több. Főleg költségvetésileg azt kell megvizsgálni, egy esetleges árvíz esetében mekkora kár keletkezhet, és annak mekkora a helyreállítási költsége. Ez sem mindegy. Biciklisek? Aranyhegyi-patak torkolata is legalább annyira fontos, mint a Rozgonyi torkolata.

Szerintem szuper, csak tényleg azt remélem, hogy nem ilyen minimál bádog, beton, modernista kinézetű épületeket terveznek, hanem a hely hangulatához illő békebeli pavilonok. Tényleg nagyon elrontaná a hangulatot némely design elem, stílus, amely a tervezetben megtalálhtó példákon látható.

"az érintettek széles körének szempontjait és javaslatait figyelembe véve" - állítja a felvezetés. A jó szándék nem tudott megvalósulni a gyakorlatban. A mindenek alfájának és omegájának tekintett JÖVŐKÉP a covid miatt igen szűk köröket tudott csak megmozgatni. (Mivel segítettem a "megmozgatást", erre tanú vagyok.) A hosszadalmas közösségi tervezés első fele - bevallottan - tájékoztatásban merült ki, érdemi dialógus nem lehetett. (azóta láthatóvá vált, milyen "szép" megoldást eredményez az ilyen megoldás. Az Aranyahegyi árok ki- és felbetonozása példa rá. (Elrettentő). Ezzel a közösségi tervezéstől annak is elment a kedve, aki az elején még lelkes volt. Én kitartottam. Majd'minden közösségi alkalmon ott voltam, nagyon igyekeztem aktív, konstruktív lenni. Három terv is készült, de egyik sem képvisel koncepciót, hanem csak ötleteket ad a pénzköltésre kis-, közepes és komolyabb forrás esetére. Valószínűleg csak ennyi volt a megrendelő igénye. A közösségi alkalmak ennél sokkalta kreatívabbak és kostruktívabbak voltak a lecsökkent érdeklődés ellenére. Megismétlem kérésemet: ne álljon meg a közösség bevonásával megkezdett tervezés, legyen gazdája a Római-partnak (pl. a Főváros) és ne csak lózung legyen a "sport-rekráció-szabadidő" szemponja. A tervezgetés ideje alatt is szűntek meg ilyen lehetőségek, de bővült a lakhatás a tervezési területen.

A DWSR véleménye a Római-part komplex középtávú fejlesztési koncepciójához és a sétány szabadtéri építészeti koncepciójához

Profi módon került az anyag összeállításra, mert a szó szoros értelmében koncepció készült, amit inkább neveznénk „keretterv”-nek, amely „mindenre” kitér és mindenre megadja a „lehetőséget”. A fejlesztési koncepció, a Helyzetelemzés és értékelés (I. kötet), valamint a Javaslati munkarész (II. kötet) logikusan felépített, jól szerkesztett, gazdagon illusztrált. A források korrektül kerültek felsorolásra. A szöveges részek gördülékenyek, egyértelműen fogalmazottak, jól áttekinthetőek.
Bár a feladatot a LéptékTerv maradéktalanul teljesítette, de – a Megbízóval összhangban – nem vállalt fel kötelezettséget, garanciát és felelősséget semmiféle bizonytalan kimenetelű dologban! Gondolunk itt a sétány területének növelésére és a magántelkeken belüli beépítések korlátozására, illetve a fakivágások hatékony megszüntetésére.
Ügyesen önálló fejezetben került ismertetésre – kvázi „különvélemények” formájában – a Közösségi tervezés megállapításai fejezet. Tárgyilagos kimértséggel került be az anyagba például a „sportvíz”, anélkül, hogy annak megvalósításáért milyen intézmények/szervezetek együttműködésére, milyen jogi szabályozásra volna szükség.
Fontosnak tartjuk, hogy
 a koncepció megvalósításának az elemeit ellátták nagyvonalú költségbecsléssel;
 az elemeket a megmegvalósításukhoz tervezett időtáv és költségigény szerint 3 kategóriába sorolták.
A Fejlesztési irányelvek és a Javaslati munkarész között az öt szempont szerinti tagolásban van egy kis eltérés: A Római-part
- egyedülálló,
- zöld és
- mindenkié
mindkét esetben – ha nem is azonos sorrendben – azonos. Míg a Fejlesztési koncepcióban a Római-part
- elsősorban rekreációs terület, valamint
- vízisport paradicsom,
addig a Javaslati részben „helyette” a Római-part
- alapkövei, valamint
- ezer arca szerepel.
A különbséget lehet úgy is értelmezni, hogy a tervezők szembesültek azzal a ténnyel, hogy a „vízi sport paradicsom” megvalósításának jelenleg sok az akadálya, vagy úgy is, hogy egyszerűbb volt arról lemondani, mint megvalósításáért harcolni.

Hiányosságok:
• Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Római-part egyedülállóságának, karaktere megóvásának hogyanjára lehetőségek felsorolása formájában került sor. Másképpen fogalmazva, hiányoljuk a „Római-parti karakter” definiálását a Tájépítészeti koncepcióban felsorolt számos lehetőség helyett. A Javaslati munkarész az ötleteknek olyan széles tárházát vonultatja fel, amelyek töredékének megvalósítása esetén már egy „másik” Római-part kialakulása kezdődne. Tervező itt is a Megbízó mögé „bújik”, és feladatát letudja a lehetőségek – egyébként korrekt és fényképekkel is meggyőzően illusztrált megoldások – bemutatásával. A sétány kialakítására a fejlesztési túlkínálat helyett a „kevesebb” többet jelentett volna!
• Neuralgikus témának tekintjük a csónakházak és egyáltalán a vizisport jövőjét. Ügyes módon itt is a tulajdonosok, a kezelő egyetemek hatáskörébe utalja a megoldást, ami helyett – a fejlesztési koncepcióban felsorolt ötödik szempont alapján (a Római-part vizisport paradicsom) – határozott vélemény-nyilvánítást vártuk volna!
• A szabályozási kérdések fontosságának alulértékelése: Kétségtelen, hogy az egyes fejlesztési célok esetében a fejlesztési koncepció utal a szükséges szabályozásokra, ám hiányolunk egy olyan, összefoglaló fejezetet, mely kizárólag azt hangsúlyozná, hogy a szükséges szabályozások hiányában az egyébként jól összeszedetten felsorolt fejlesztési projektek és célok nem tudnak megvalósulni.
Javasoljuk, hogy nagyon hangsúlyozottan két részre kellene bontani a projekteket egyrészt a beruházási, másrészt a szükséges/alátámasztó szabályozási projekt elemre. Igy tételesen fel lehet sorolni, hogy az egyes beruházásokhoz milyen szabályozási elemek szükségesek.
• Hiányoljuk az alábbi kérdések alapos körüljárását
o a zuhanyozók és öltözők a strandnál,
o a nyilvános wc-k kérdése,
o a mozgáskorlátozottak speciális igényeinek teljesebb figyelembe vétele,
o a folyamatos üzemeltetés sokágú költségvonzatának elemzése,
o egy olyan információs enszer (pl. egy app formájában) üzemeltetése, ahol a látogató minden fontos infót megtalál a Római-partról, illetve a parttal kapcsolatban,
o a tervezés és üzemelés folyamatos monitorinjáról nagyon szűkszavú. Már most jó lenne látni, hogy melyek azok az indikátorok, amik alapján a tervezés és az üzemelés történni fog.
• A terveket egyes elmosódó kinagyítások miatt nem tudtuk mindenütt érdemben átnézni.
Észrevételek A KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ-val kapcsolatban
I.KÖTET – HELYZETELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
1. ÖSSZEFOGLALÓ
Közreműködő szervezetek Fontos szervezetek kimaradtak sajnos: Magyar Kerékpárosklub; Aktív Magyarország; egyetemi alapítványok.
Átfogó cél
Írják a 3. o-on: „a római-parti sétány és közterületek fejlesztése”
Ne csak azoké! A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok eddig hasznosítatlan/alulhasznosított részén is!
Az ingatlan tulajdosok érdekeltté tétele közérdekű funkciók megvalósítására!

Írják a 4. o-on: „A Római-part közmű- és közlekedési hálózatának fejlesztése”
Ne csak azé:
- Közmű: FCsM Békásmegyeri Szivattyútelep;
- Közlekedés: N-K út;
- Humán infrastruktúra.

KERÉKPÁROS HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE
Az EV6 két nyomvonalával kapcsolatban írják a 11. o-on: „az egyik várhatóan EuroVelo minősítést fog kapni a későbbiekben, azonban számtalan vita alakult ki ennek pozíciójával kapcsolatban, hiszen az érintettek tartanak attól, hogy amennyiben a Római-parti sétányon fog futni, a növekvő kerékpáros forgalom balesetveszélyessé teszi a sétányt”
Tapasztalatunk: mintha valamilyen szervek a part EV6-ot támogatnák. Sajnos a BKK-nak a sajtóban évek óta többször, több helyen megjelent ábrája a parton mutatja a EV6-ot. Még a Főváros cikke is erre hivatkozik, ezt az ábrát közli.
A KT-ban viszont mindenki és minden civil szervezet (az MKK is) az EV6 partra helyezése ellen foglalt állást.

TÖRTÉNETI KITEKINTÉS
A Lőpormalom (a 12. o-on)szerintünk nem a szabad strand helyszínén volt, hanem nyugatabbra, a Római strand területén; malma annak forrásait használta föl.

A kitekintés végén hiányzik a fő konfliktusforrás megemlítése, a közcélú funkciókban nem érdekelt magánérdek és a közérdek ellentéte.

KÖRNYEZETI ELELEMEK JELLEMZŐI
A Duna vizével kapcsolatban nem említik, hogy az FCsM parti és sodorvonali kiömlőiből hígult szennyvíz beömlések már közepes csapadéknál is történnek (civilek 2019-es 2023-as észlelései).
Írják a 13. o-on: „A talajvíz a budapesti agglomerációban keletkező szennyezések miatt rossz minőségű, nem hasznosítható.”
Ez a kijelentés valószínűleg az EVD_2023_0210.pdf 152. o-i, nagyobb tájegységre vonatkozó, általában helyes kijelentéséből került át. Eredeti tartalma eltorzult. Ezzel szemben tapasztalatunk, hogy a Csillaghegyi-öblözetben a növényzet, a kertek öntözésére kiváló! V. ö. a DWSR 2021. 10. 13-i rendezvényével; Balogh Kálmánnak a Főváros Közösségi Költségvetésre beadott, fővárosi műszakiak által elfogadott javaslatával.
Az állításnak nagy a jelentősége, mert a tervezett, Dunával párhuzamos gát alépítménye az öblözetben most még tiszta talajvíz természetes átöblítését bizonyos mértékig gátolja. Hogy ennek várható-e számottevő következménye a talajvíz minőségére, azt javasoljuk szakértőkkel megvizsgáltatni!

SWOT
GYENGESÉGEK
Nem csak a parti hangos funkciók zavarják alkalmanként a pihenni vágyókat: a Dunán szezonban rendszeresen járó bulihajók, a motorcsónakok, jet-skík is.

LEHETŐSÉGEK
Írják a 21. o-on: „a magántulajdonnal rendelkező vállalkozók is érdekelté válhatnak a közcélú rekreációs funkciók megvalósításában helyet biztosítva számukra.”
Ez nem megy magától! A rendszerváltástól eltelt >30 év mutatja. Az építészeti mellett közfunkciók megvalósítását ösztönző, komplex önkormányzati és állami pénzügyi/gazdasági szabályozásra, a fejlesztést felügyelő szervezetre van szükség! A tulajdonosokat érdekeltté kell tenni a preferált közfunkciók megvalósításában, különben tovább pang a terület, vagy a kiskapukat kihasználva a jelenleg legjobban jövedelmező, gyakorlatilag lakás funkció erősödik tovább.
Lehetséges források pl.:
- az adó/illeték/bérleti bevételek [egy részének] visszaforgatása;
- hazai és nemzetközi pályázatok; ezeket állami és önkormányzati költségvetési sorokon rendszeresen (minden évben) lehetővé tevő tételek
- nagyvárosok összefogása, összehangolt lobby tevékenység, közös fejlesztések.

A Valyo Egyesület véleménye a Római-part szabadtérépítészeti koncepciótervéről.
Örömmel látjuk, hogy alapvetően egy nagyon részletes, igényes, színvonalas tervet készített a Lépték Tájépítész Iroda, amely figyelembe veszi a helyi természeti értékeket, és azon túl igyekszik integrálni a hely erősségeit, helyi közösségek igényeit is.
Támogatjuk a 3 fázisra bontott ütemezést, főként örvendetes a taktikai urbanizmus eszközeinek alkalmazása, az ideiglenes beavatkozások ötlete, amíg a hosszútávú átalakítás megvalósulására a szabályozási keretek rendeződnek, és a megfelelő forrás előáll.
Fontosnak tartjuk prioritás szempontjából előre hozni a Duna-parti fövény megközelítésének és átjárhatóságának biztosítását. A meredek rézsűk, szintkülönbségek és sólyapályák okozta akadályok áthidalása alapvető fontosságú, egyrészt a látogatók közlekedése, másrészt a környezeti elemek erodálásának elkerülése érdekében. Ennek megoldására akár könnyűszerkezetű lépcső, rámpa, minimális épített elem is alkalmazható.
Nagyon örvendetes, hogy a vendéglátóteraszok helyének és helyzetének rendezése a terv fontos része, valamint, hogy (ha) közösségi és közhasznosításra kerülhetnek jelenleg üresen álló épületek és telkek. Ez minden tekintetben elősegítené a Római-part közösségi életét, a terület „gazdáinak” (civil csoportok, sportolók) lehetne ott elérhető bázisa, műhelye, csarnoka. Emellett más nonprofit kulturális, edukációs és sporttevékenység számára is fedett, védett platformként szolgálhatnának. Támogatjuk tehát, hogy legyenek olyan, a köz számára nyitott épületek, amelyek nem kereskedelmi tevékenységgel működnek.
A gyalogos sétány nyomvonala, annak szabálytalan, töredezett kontúrja kissé esetleges, indokolatlan, akár öncélú, nem nevezhető „organikusnak”, ahogy a leírás mondja. Érthető, hogy nem szögegyenes nyomvonalat terveztek, ezzel is lassítva akár az odatévedő kerékpárosokat, de a sétány vonalvezetésén a későbbi tervfázisokban lehetne még pontosítani, racionalizálni úgy, hogy annak meghatározása a különböző közlekedési módokat szolgálja és segítse a sétány teljes szakaszán és ne csak a papíron nézzen ki jól.
Támogatjuk, hogy a fősétány burkolata stabilizált szórt burkolat legyen. Mindamellett érdemes volna határozottabb térrendezési eszközökkel foglalkozni a különböző közlekedési módok okozta térbeli konfliktussal (biciklisek, gyorsabban gyaloglók vagy andalgók, babakocsisok, kutyások, stb). Kételkedünk benne, hogy erre a célra a gyalogsólyák kialakítása valóban megoldást jelenthet.
A gyalogsólyák pontos helyzetét, ritmusát és irányát érdemes volna nagyon precízen definiálni, mert ez egy nagy erőssége lehet az új sétánynak, de ha nincs pontosan meghatározva és alátámasztva a létük és helyük, akkor gyenge, üres, indokolatlan elemévé válhatnak.
Ahol a sólyapályák eltérő szintben keresztezik a fövenyt, célszerű volna valamilyen árvízálló elemmel áthidalni a szintkülönbséget, hogy könnyebben végig lehessen sétálni a parton. A III. számú intenzív terven szereplő látszóbeton ülőlépcsők ezt a célt is szolgálják?
Támogatjuk elsősorban a mérnökbiológiai és integrált partvédelmet, a természetes elemekkel és növényzettel való kialakítást és csak a nagyon szükséges szakaszokon a műtárgyakkal épített, burkolt partfalat, vagy csupasz kőszórást. Szintén támogatjuk a part akadálymentes megközelítését szolgáló rámpákat és az ülőlépcsős fövenykapcsolatokat.
Általánosságban fontosnak tartjuk, hogy a tervező szem előtt tartsa a Római-part Jövőképe dokumentumban közösen meghatározott prioritásokat, fejlesztési irányelveket (a Római-part egyedülálló, zöld, rekreációs terület, mindenkié, vízisport paradicsom), és ezeknek megfelelően járjon el a tervben, és hangsúlyosabban, egyértelműbben gesztikulálja ezeket, kerülje a megalapozatlan, általános, klisés eszközök, elemek használatát.
Általánosságban hiányolható a (nem motoros) vízisport-infrastruktúra fejlesztésére irányuló törekvés, míg a kültéri kulturális, edukációs tevékenységeknek helyet ad, erről az alapvető szempontról, ami a Római-part egyik alappillére, kevés szó vagy vonal esik.
Összességében nagyon szépen összerakott munka, jó kiindulópont a további tervezéshez, egyeztetésekhez, jogi szabályozások tisztázásához.