Kapcsolat: info@urbandialog.hu - Adatkezelési tájékoztató
Urban Dialog Kft. - Minden jog fenntartva
A Fővárosi Közgyűlés 2021-ben elfogadta Budapest zöldinfrastruktúra fejlesztési- és fenntartási akciótervét, a Radó Dezső Tervet. A Radó Dezső Terv funkciója, hogy az összvárosi szempontokat szem előtt tartva, a Fővárosi Önkormányzat számára határozza meg a közvetlen kompetenciájába tartozó, valamint a közreműködésével, érdekképviseleti (lobbi) tevékenységével megvalósítandó feladatokat a fővárosi zöldfelületek, közparkok, természetvédelmi területek, zöldinfrastruktúra elemek fejlesztése és fenntartása kapcsán.
Az Akcióterv öt átfogó célt fogalmazott meg a zöldinfrastruktúra fejlesztése és fenntartása terén:
A 2020-2024. közötti időszak eredményeit bemutató monitoring beszámoló ezen tematika mentén ismerteti az elért eredményeket, kitérve a megvalósítást segítő eszközökre és az akcióterületi javaslatok előrehaladására. A beszámoló melléklete tartalmazza projekt szintű bontásban, hogy milyen előrelépések történtek az egyes akcióterületek és tematikus javaslatok tekintetében az elmúlt időszakban. A beszámoló megkülönbözteti azokat a fejlesztéseket, amelyek a Főváros tulajdonosi kompetenciájába tartoznak, és azokat, ahol más tulajdonos révén csak közreműködői, lobbi szerepe van a Fővárosnak. A melléklet
Láttam, hogy a civilszervezetek hármasra pontozták a beszámolót. Én a pontozás helyett inkább szöveges visszajelzést adnék.
Nagyon részletes a beszámoló, ami pozitív és negatív is. Kíváncsi vagyok hányan olvasták így végig. Nekem is sok időmet elvitte. Ha jól tudom az RDT fővárosi önkormányzati dolog, így lehet ki lehetett volna hagyni a csak kerületi beruházásokat, ezzel is rövidítve a szövegen, persze ami közös az jöhet.
Mivel nagyon sok szuper és pozitív dolog szerepel, biztos nem fogom mindet megemlíteni, de hajrá, így tovább. Inkább azokról írnék, amihez van észrevételem.
Sorban haladva:
2030-ra van kihegyezve a terv. Néhány helyen nincs definiálva a terv, csak annyi van mondva, hogy xy „növekedjen”, „csökkenjen”. Ez szerintem nem jó. Kell egy konkrét cél. Enélkül nem számon kérhető, nem lehet a következő tervezési ciklusra konzekvenciákat levonni. Pl.: közösségi kertek száma növekedjen, településszerkezeti tervben meghatározott beépítésre szán terület nagysága(ha) csökkenjen. Ez utóbbinál azért érezzük, hogy nem ugyan azt jelenti, ha egy négyzetméterrel csökken mintha ötszázzal, ugye? Márpedig a célkitűzésnél az előbbi is sikernek minősül, mert nincs konkrét szám.
Azért a legtöbb helyen van konkrét érték is meghatározva, ez jó!
Említve volt a hetedik oldalon, hogy három fővárosi utcaszakaszt 3D lézerszkennerrel és MI.-vel mértek fel. Ezekről hol lehet több információt találni? Sikeres volt a teszt? Megérte? Gyorsabb, lassabb, drágább, olcsóbb, mint személyesen felmérni? Lehet elkerülte a figyelmem, de nem volt megemlítve mely utcákról volt szó. Egy konferencia is említve volt, közzé lehetne tenni a prezentációt, vagy felvételt az előadásról (ha van).
Jó az irány, hogy ültetnek kvázi gyümölcsösöket is ehető termésű növényekkel, úgy, mint a Pünkösdfürdő, Kubala László parkban és a Gellért hegyen is. Ezt nem csak így csoportosan tudom elképzelni, hanem akár egy-egy fával, mondjuk dió, szelídgesztenye, stb ahol a lehulló termés nem zavarja a közlekedést.
Nem szorosan a témához köthető, de mivel a mellékletben is több helyen szerepelt a napelemes közvilágítást, egy gondolatot engedjenek meg. Legyen példa a Folyamőr park. Ezek a lámpák nem zöldek. Tegyük félre azt a nem elhanyagolható szempontot, hogy nem kell mindent feltétlenül kivilágítani, főleg egész este, de ezek a lámpák akkumulátorral működnek. Ezek elromlanak, degradálódnak, a napelem és akkumulátor gyártás elég sok szennyezést okoz. Míg a hagyományos kábelen vitt áramhoz, ha kibányásszuk mondjuk a rezet, az kb. örökké működik. Ha mégsem, az egyik legkönnyebben újrahasznosítható anyag, nem úgy, mint az akkuk. Ráadásul a Budapesti Világítási Mesterterv nem is engedné ezeket telepíteni (helyesen). Tippre a BDK sem veszi át ezeket üzemeltetésre, és ki tudja még miben nem felelnek még meg a mestertervnek. Az biztos, hogy „szuper” kék fényben gazdag ledeket használnak ezekben, legalábbis amiket én láttam. Nem épp egészségesek.
A 27. oldalon a bevezetőben szerepel a vegyszerhasználat korlátozása. Önmagában ez egy jó dolog, de itt sem biztos, hogy át kell esni a ló túlsó oldalára. Fontos a vegyszeres irtás is. Itt legfőbbképpen az invazív fajok visszaszorítására gondolok, különösképp a mirigyes bálványfára, amit jószerivel csak így lehet visszaszorítani. Persze lehet, hogy feltúrjuk a területet teljesen és egy gyökérdarabot sem hagyunk a földben amiből újra nőhet, de ez nagyon emberigényes és például bokros területen elképzelhetetlen. Ez mind pénz és idő. Itt jó lenne a vegyszer mellett maradni.
Pozitív az irány a méhlegelőkkel és a kevesebb kaszálás irányába való elmozdulással. Nem tudom van-e valós alternatíva, de a damilos fűkaszálást jó lenne csökkenteni. A leszakadó műanyag damil darabokkal szennyezzük a környezetet.
A holtfa program is tetszik.
Örömteli a hír, hogy Budapest elnyert egy Life pályázatot. Jó lenne, ha ez a pénz tényleg csak a természetvédelmi érdekek mellett lenne elköltve és nem emiatt épülne.
A Fővárosi Önkormányzat megbízásából 2022-ben elkezdődött a „Rövid utak városa – városi szolgáltatások gyalogos elérhetősége” honlap fejlesztése, a honlap tervezetten 2024. I. negyedévében válhat publikussá. --- Erről nem találtam semmit. Leállt? Csúszás van? Vagy csak én kerestem rosszul?
Foglalkoznak a Duna menti területekkel is. Volt egy bizottsági ülés amin szóba került egy dél-budai kerékpárút. Jó lenne, ha az nem a természetvédelmi területen menne. Ha jól néztem kb. 700 métert spórolna vele a bringás, ugyan úgy nem a parthoz közel menne. Szóval felesleges. A mostani útvonalon meg tud állni boltoknál, enni egy pogácsát, inni egy kútból. Amennyiben mégis új útvonal kell, lehetne az az autóút mellett. Nem menne mellette sokáig, kibírható. Az a baj, hogy ha engedjük, hogy midig lecsípjünk egy kis részt a védett területből, a végén el fog fogyni.
Örömmel láttam, hogy a Duna belvárosi szakaszán is ültettek fákat. A kérdésem az, hogy miért oszloposokat? Ezek, ha megnőnek sem fognak akkora árnyékot adni, mint a normál alakú fák. Tudom, hogy most van autóforgalom, talán emiatt, de hát az a Főváros terve, hogy itt vagy csökkentve, csak megszüntetve lesz ez a forgalom. Mire megnőnének a fák, addigra már nem fognak zavarni senkit.
Napokban jött ki egy enbudapestem cikk ami a Városháza parkkal foglalkozik. Ott szerepel, hogy 2021-ben írták ki a pályázatot és, hogy ha minden jól megy akkor 2028-ban kezdődhet meg a kivitelezés. Itt is mint az elején mondtam, kellenének a tervezett dátumok. Miért nem lehetett 2021-22-ben megmondani, hogy ez a park mikorra lesz kész? Ha sok idő, sok idő, de 3-4 év után megtudni ezt az infót, nem annyira jó. Akkor most végül is terv szerint mikor lesz az eltervezett park használható? 2029?
Jó irány, hogy felismerték a temetőkben rejlő zöld potenciált. Jó lenne, ha az átlagember által használt temetők is a Fiumei úti sírkert mintájára létesülnének. Sajnos azt a tendenciát látom, hogy egyre nagyobb sírokat vesznek az emberek, így nem jut hely az utaknak, fáknak, zöldnek. Ezt nem lehetne szabályozni? Egyre több a beton tömeg.
Az RDT-ben említett célok jót tesznek a városnak, reméljük minél több meg tud valósulni belőle.