Láttam, hogy a civilszervezetek hármasra pontozták a beszámolót. Én a pontozás helyett inkább szöveges visszajelzést adnék.

Nagyon részletes a beszámoló, ami pozitív és negatív is. Kíváncsi vagyok hányan olvasták így végig. Nekem is sok időmet elvitte. Ha jól tudom az RDT fővárosi önkormányzati dolog, így lehet ki lehetett volna hagyni a csak kerületi beruházásokat, ezzel is rövidítve a szövegen, persze ami közös az jöhet.
Mivel nagyon sok szuper és pozitív dolog szerepel, biztos nem fogom mindet megemlíteni, de hajrá, így tovább. Inkább azokról írnék, amihez van észrevételem.

Sorban haladva:
2030-ra van kihegyezve a terv. Néhány helyen nincs definiálva a terv, csak annyi van mondva, hogy xy „növekedjen”, „csökkenjen”. Ez szerintem nem jó. Kell egy konkrét cél. Enélkül nem számon kérhető, nem lehet a következő tervezési ciklusra konzekvenciákat levonni. Pl.: közösségi kertek száma növekedjen, településszerkezeti tervben meghatározott beépítésre szán terület nagysága(ha) csökkenjen. Ez utóbbinál azért érezzük, hogy nem ugyan azt jelenti, ha egy négyzetméterrel csökken mintha ötszázzal, ugye? Márpedig a célkitűzésnél az előbbi is sikernek minősül, mert nincs konkrét szám.

Azért a legtöbb helyen van konkrét érték is meghatározva, ez jó!

Említve volt a hetedik oldalon, hogy három fővárosi utcaszakaszt 3D lézerszkennerrel és MI.-vel mértek fel. Ezekről hol lehet több információt találni? Sikeres volt a teszt? Megérte? Gyorsabb, lassabb, drágább, olcsóbb, mint személyesen felmérni? Lehet elkerülte a figyelmem, de nem volt megemlítve mely utcákról volt szó. Egy konferencia is említve volt, közzé lehetne tenni a prezentációt, vagy felvételt az előadásról (ha van).

Jó az irány, hogy ültetnek kvázi gyümölcsösöket is ehető termésű növényekkel, úgy, mint a Pünkösdfürdő, Kubala László parkban és a Gellért hegyen is. Ezt nem csak így csoportosan tudom elképzelni, hanem akár egy-egy fával, mondjuk dió, szelídgesztenye, stb ahol a lehulló termés nem zavarja a közlekedést.

Nem szorosan a témához köthető, de mivel a mellékletben is több helyen szerepelt a napelemes közvilágítást, egy gondolatot engedjenek meg. Legyen példa a Folyamőr park. Ezek a lámpák nem zöldek. Tegyük félre azt a nem elhanyagolható szempontot, hogy nem kell mindent feltétlenül kivilágítani, főleg egész este, de ezek a lámpák akkumulátorral működnek. Ezek elromlanak, degradálódnak, a napelem és akkumulátor gyártás elég sok szennyezést okoz. Míg a hagyományos kábelen vitt áramhoz, ha kibányásszuk mondjuk a rezet, az kb. örökké működik. Ha mégsem, az egyik legkönnyebben újrahasznosítható anyag, nem úgy, mint az akkuk. Ráadásul a Budapesti Világítási Mesterterv nem is engedné ezeket telepíteni (helyesen). Tippre a BDK sem veszi át ezeket üzemeltetésre, és ki tudja még miben nem felelnek még meg a mestertervnek. Az biztos, hogy „szuper” kék fényben gazdag ledeket használnak ezekben, legalábbis amiket én láttam. Nem épp egészségesek.

A 27. oldalon a bevezetőben szerepel a vegyszerhasználat korlátozása. Önmagában ez egy jó dolog, de itt sem biztos, hogy át kell esni a ló túlsó oldalára. Fontos a vegyszeres irtás is. Itt legfőbbképpen az invazív fajok visszaszorítására gondolok, különösképp a mirigyes bálványfára, amit jószerivel csak így lehet visszaszorítani. Persze lehet, hogy feltúrjuk a területet teljesen és egy gyökérdarabot sem hagyunk a földben amiből újra nőhet, de ez nagyon emberigényes és például bokros területen elképzelhetetlen. Ez mind pénz és idő. Itt jó lenne a vegyszer mellett maradni.

Pozitív az irány a méhlegelőkkel és a kevesebb kaszálás irányába való elmozdulással. Nem tudom van-e valós alternatíva, de a damilos fűkaszálást jó lenne csökkenteni. A leszakadó műanyag damil darabokkal szennyezzük a környezetet.

A holtfa program is tetszik.

Örömteli a hír, hogy Budapest elnyert egy Life pályázatot. Jó lenne, ha ez a pénz tényleg csak a természetvédelmi érdekek mellett lenne elköltve és nem emiatt épülne.

A Fővárosi Önkormányzat megbízásából 2022-ben elkezdődött a „Rövid utak városa – városi szolgáltatások gyalogos elérhetősége” honlap fejlesztése, a honlap tervezetten 2024. I. negyedévében válhat publikussá. --- Erről nem találtam semmit. Leállt? Csúszás van? Vagy csak én kerestem rosszul?

Foglalkoznak a Duna menti területekkel is. Volt egy bizottsági ülés amin szóba került egy dél-budai kerékpárút. Jó lenne, ha az nem a természetvédelmi területen menne. Ha jól néztem kb. 700 métert spórolna vele a bringás, ugyan úgy nem a parthoz közel menne. Szóval felesleges. A mostani útvonalon meg tud állni boltoknál, enni egy pogácsát, inni egy kútból. Amennyiben mégis új útvonal kell, lehetne az az autóút mellett. Nem menne mellette sokáig, kibírható. Az a baj, hogy ha engedjük, hogy midig lecsípjünk egy kis részt a védett területből, a végén el fog fogyni.

Örömmel láttam, hogy a Duna belvárosi szakaszán is ültettek fákat. A kérdésem az, hogy miért oszloposokat? Ezek, ha megnőnek sem fognak akkora árnyékot adni, mint a normál alakú fák. Tudom, hogy most van autóforgalom, talán emiatt, de hát az a Főváros terve, hogy itt vagy csökkentve, csak megszüntetve lesz ez a forgalom. Mire megnőnének a fák, addigra már nem fognak zavarni senkit.

Napokban jött ki egy enbudapestem cikk ami a Városháza parkkal foglalkozik. Ott szerepel, hogy 2021-ben írták ki a pályázatot és, hogy ha minden jól megy akkor 2028-ban kezdődhet meg a kivitelezés. Itt is mint az elején mondtam, kellenének a tervezett dátumok. Miért nem lehetett 2021-22-ben megmondani, hogy ez a park mikorra lesz kész? Ha sok idő, sok idő, de 3-4 év után megtudni ezt az infót, nem annyira jó. Akkor most végül is terv szerint mikor lesz az eltervezett park használható? 2029?

Jó irány, hogy felismerték a temetőkben rejlő zöld potenciált. Jó lenne, ha az átlagember által használt temetők is a Fiumei úti sírkert mintájára létesülnének. Sajnos azt a tendenciát látom, hogy egyre nagyobb sírokat vesznek az emberek, így nem jut hely az utaknak, fáknak, zöldnek. Ezt nem lehetne szabályozni? Egyre több a beton tömeg.

Az RDT-ben említett célok jót tesznek a városnak, reméljük minél több meg tud valósulni belőle.

A dokumentum színvonalas, jól átlátható, köszönet a vele való munkáért!!! Kritika: ami hiányzik az a különböző beavatkozások minőségi értékelése, igen ez biztosan szubjektív elemeket is tartalmaz, de vannak technikák az objektivitás növelésére, minőségi értékelés nélkül pedig kicsit kilúgozott az anyag, száraz infó tömeg, még a szép képek mellett is. A minőségi értékelés az, ami egyedül segíthet a fejlődésben, a körülöttünk zajló villámgyors változások valamilyen színtű lekövetésében. Ehhez járulok most hozzá egy egyoldalú megosztással. Szakterületembe a vizek, vizes élőhelyek tartoznak, így ezekre fókuszálok.
Míg bizonyos területeken a Főváros projektjei egyértelműen a világ élvonalába tartoznak (Mocsárosdűlő, Merzse-mocsár, Kőérbereki szikes-rét vagy akár a Pünkösdfürdő park esőkertje), addig a városi kisvízfolyások helyreállítása (3.4 fejezet) jócskán elmarad ettől a színvonaltól. Talán még az is megfogalmazható az ár érték arány figyelembe vételével, hogy azok a patakszakaszok jártak jól, ahol még csak a tervezési fázis zajlik. Az elvégzett beavatkozások kb. 0,5 milliárd forint értékben inkább ingatlanfejlesztések, mint ökológiai célú helyreállítások (AT-IV/2 és AT-IV/3 projektek). Köszönet a véleményadás lehetőségéért is!
Réder Ferenc

Tiszteletem!

A Rákosrendezős rész kapcsán az a véleményem, hogy a "Budapest Parkváros" bizony nem lenne igazán "öko" és "fenntartható" a korábban megismert előzetes elképzelések és a reális magyar kivitelezési lehetőségek alapján, ellentmondásosságot tartalmaz a "zöld növekedés" tévhitének jegyében (15000 új lakás építéssel még zöldebb lesz a város), és annak koncepciója csupán egy tézisre épül, ami nem kellően alátámasztott (agglomerációból majd visszaköltöznek pont ide az emberek).
A Budapest Parkváros helyett pl. egy Parkerdő létrehozása sokkal hasznosabb lenne.

Köszönöm!
Schlekman Dániel - ZöldZugKör civil egyesületi tag

Javasoljuk, hogy a fővárosi építési engedély dokumentáció kötelező része legyen az érintett terület fafelmérési terve, illetve a kivágandó fák pótlási terve.
DWSR, G. Szabó István

(A) Általánosságban megfogalmazott észrevételeink:
A Radó Dezső tervben megfogalmazott átfogó célok maximálisan támogathatóak, viszont számos pont tekintetében nem látjuk a gyakorlati megvalósulását, például:
- Az anyagban megjelenik, hogy „kiemelten fontosak a közhasználat számára megnyitott zöldfelületek” , de már az nincs kifejtve, hogy a fővárosi tulajdonú ingatlanokon túl magánterületek esetében ez hogyan merülhet fel és valósítható meg.
- Hasonlóan megjelenik, hogy „a magánterületi zöldfelület-fejlesztések alternatív megoldásai kaphatnak hangsúlyt”, de ennek megvalósítási módjai sem lettek bemutatva.
A régen ültetett fasorok (70-80 éves fák) problematikája nem kapott kellő hangsúlyt, nincsen megfelelően körülírva és kifejtve az anyagban (lsd. a Zöld Munkacsoportban felmerült kérdéseket), így sem a klímaváltozás miatt újragondolandó fafajták (pl.: Rómaifürdői védendő fasor), illetve új fák ültetésének szükségessége nem lett alaposan bemutatva.
Fontosnak tartjuk, hogy szervezetileg hangsúlyossá vált a Tájépítészeti Osztály létrejöttével a zöldfelületek védelme, fejlesztése, viszont nagyon szerteágazó a kapcsolódás a többi szervezeti egységhez, illetve fővárosi céghez, kormányzati szervezethez. A gyakorlatban ez a szövevényes kapcsolati rendszer nem tűnik túl hatékonynak, érdemes lenne a szervezeti és koordinációs újragondolás.

A zöldfelületi vagyon megőrzését segítő hatékonyabb szabályozási keretrendszer kidolgozásának ösztönzése témájában
Kiemelten fontosnak tartjuk a zöldfelület értékét meghatározó értékelési módszertan kidolgozását. Álláspontunk szerint akkor lehet versenyképesen felvenni a harcot a klímaválság kedvezőtlen hatásaival (szárazság, stb.) szemben, amennyiben ez gazdaságilag is értékelhetővé válik, amikor egy terület közparkká vagy természetvédelmi területté való átminősítése nem vagyonvesztést, hanem éppen ellenkezőleg az önkormányzati vagyon felértékelődését jelenti.
Ennek fontossága megköveteli, hogy a Fővároson belül, más szakterületek bevonásával egy külön munkacsoport alakuljon, az értékmeghatározáshoz.

Hiányzik a teljes anyagból a zöldfelületek megvédése témakörben annak a felmérése, hogy melyek azok, és milyen nagyságrendűek a jelenleg fizikailag zöld, beerdősült, de építési területként nyilvántartott területek, akár magánkézben lévő területek is. Teljesen hiányzik egy koncepció, hogy van-e olyan terület, mely zöldvagyonnak minősülne és megvédése indokolt lenne, akár kártalanítás útján, avagy egyéb megállapodással (Lsd. Madárhegy esete, mint negatív példa). Hiszen már egy meglévő zöld vagyon nagyobb értéket képviselhet, mint egy betonfeltöréssel megnyitandó és zöldesítendő terület.
A Városüzemeltetési Főosztály esetében nevesítve lett, hogy több érintett cég munkáját koordinálja, a BKV Zrt., mint érintett cég nem lett említve (miközben a villamossínek zöldítése még nevesítve is lett kéőbb).
(B) A konkrét akcióterületeket érintő észrevételeink:
Margitsziget megújítása
A Margitsziget egy kiemelt és turisztikai célterület, számos rendezvény helyszíne. Kérdés, hogy az ebből befolyó bevétel mennyiben fordítódik a zöldfelület rendbetételére. Javasolt a teljes bevétel erre való fordítása.
Óbudát érintő akcióterületeket érintően
Megállapítható, hogy a közeljövőben és 10 év távlatában is számos lakásépítés folyik a kerületben (már elfogadott beépítések figyelembevételével, nem számolva a nem elfogadott elképzelésekkel, lsd. Waterfront Lofts tervek), ami miatt új közparkok kialakítása, meglévő közparkok felújítása kiemelt fontosságú, főleg a rekreációs terület biztosítása érdekében.
Cél az is, hogy a jelenlegi jelentős használatú zöldfelületek terhelését csökkentsük, így a Római-part és az Óbudai-sziget terhelését. A várható gyalogos híd, az Óbudai-sziget és a Waterfront City között még jobban erősíti és terheli majd az Óbudai-szigetet a lakosság részéről. Ennek ellensúlyozása fontos célkitűzésnek kell lennie (ehhez részben hozzájárul a Flórián tér közpark akcióterv).
Flórián téri közpark
Javasolt az építési szabályzatban, a Fővárosi Településtervben is a Zk besorolás, összhangban a Radó Dezső tervben leírtakkal.
„feladatok 2034-ig rész kiegészítendő: „A terület közparkká minősítése a településrendezése tervekben 2026-ig”
Római-kemping közparkká való minősítése kiemelten fontos cél lenne Óbuda zöld felületeinek megtartása céljából, ezzel további 7 hektárral bővülne a kerületi közparkhálózat.
Aquincumi park kialakítása
Értékeljük és üdvözöljük az új park tervét, viszont nagyon fontosnak tartjuk a park kialakításával párhuzamosan a parkra irányuló közlekedés gyalogos/biciklis és tömegközlekedéssel történő eljutás lehetőségének átgondolását, újraszervezését. A jelenlegi elérhetőség nehézkesek és csak a Pók utcai lakótelep felől megközelíthető.
Óbudai-sziget
Az Óbudai-sziget egy kiemelt rekreációs és rendezvényszervezési célterület (pl. Sziget fesztivál), számos rendezvény helyszíne. Kérdés, hogy az ebből befolyó bevétel mennyiben fordítódik a zöldfelület rendbetételére. Javasolt a teljes bevétel erre való fordítása
Római-part
Az Óbudai-szigethez hasonlóan, itt is fontos lenne megemlíteni, szűk keresztmetszetként az illemhelyek kialakítását.

Civilek a Római Partért Egyesület

Nagyon tetszik a 3.3 szakasz szemlélete. Szeretném, ha ez tovább erősödne, a konkretizálás/megvalósítás irányában is! Pl. mikorra várható az ott szereplő táblázat "Kapcsolódó projektek" oszlopának kitöltése?
Javaslom, hogy az informatikai hátteret megerősítve nyújtsanak strukturáltabb lehetőséget a kétirányú információáramlásnak! Így, és több szakemberrel a 100mFt alatti tevékenységekre is fokozatosan kiterjeszthető volna a Társadalmi egyeztetési protokoll.
Fontos volna pl., hogy elöregedő szép fasoraink felújítási koncepciója legalább az egyes területeken élő közvetlen érintettekkel legyen egyeztetve. Jelenleg csak az operatív tevékenységekről van valamelyes információ; a Főkert valószínűleg általános hozzáállása: csak a ki- és visszavágásokról tesz közzé a honlapján néhány hétig látható összefoglaló közleményt (ez később megtalálhatatlanul el is süllyed), a kivágásra ítélt fákra pedig plakátot. Ha a koncepcióval azonosulni lehetne, akkor az új telepítést örömmel befogadnák az érintettek, és a Főkerttel megosztott felügyelet/gondozás alakulhatna ki. (Tetszik, hogy meghatározott területek nyári locsolására a főpolgármester jelentkezési lehetőséget hirdetett, de az „alulról” induló kezdeményezések egyeztetésére nem látok felületet.)
Jól áttekinthető, részben több szintű (vagy zoom-olható) térképek felhasználásával, részben szöveges keresési lehetőségek informatikai támogatásával az érintettek tájékoztatását és tájékozódását, másrészt azok visszajelzéseinek a lehetővé tételével segíteni lehetne az egyeztetéseket, és még a feladat/munkamegosztáshoz vezető megállapodásokat is. (A szöveges és lineáris visszajelzési lehetőség, amelyet most az RDT véleményezéséhez is kínálnak, nem kielégítő.)
Nem látszik az az RDT véleményezési változatából, hogy a városi zöld témákkal foglalkozó széttagolt, egymással össze nem kapcsolt RDT, Főkert, Fatár, Facebook (Fővárosi és kerületi) felületek hogyan fejlődnek majd jól áttekinthető, a fentieket támogató informatikai megoldássá.

Fontosnak tartom a 3.4. szakasz célkitűzését, egy jogszabálymódosítások előkészítésével, kezdeményezésével, előterjesztésével foglalkozó munkacsoport felállítását az érintett szakmai szervezetek bevonásával.
A zöldfelületeket érintő tervekről, szándékokról, szükséges beavatkozásokról az egyes hatóságoknak értesíteniük kéne a kerületi, ill. a fővárosi főkertészt, hogy ő egyeztethessen ezekről a feladóval, ill. a [fő]polgármesteri hivatal megfelelő részlegeivel. A jogszabálymódosítások erre is kiterjedhetnének; informatikai támogatás könnyítené, hatékonyabbá tenné az egyeztetéseket.

Egyetértek, és alapvetőnek tartom a 4.5. szakaszban a felsorolt akcióterületi feladatokat. A Duna menti természetközeli területeknél fontos volna, hogy a partvédelem (az „elhabolás” elleni védelem) a vízügyi/műszaki szempontokon túl természetvédelmi, ill. tájépítészeti szempontok alapján valósuljon meg. (Elrettentő példa az Aranyhegyi-patak parvédelme az új gát mentén.)
Az akcióterületi projektek között szerepel a Római-part (AT- V /3.). Itt nagyon fontos volna, hogy az akcióterület ne szűküljön le az amúgy is sok helyen túl keskeny, sokfunkciós sétányra.
A leírtak más Duna menti természetközeli területekre is relevánsak.

Fontosnak tartom, hogy a volt Római Camping területe közparkká fejlődjék.

Jobban örültem volna, ha feltűnőbb helyen történt volna a RDT véleményezési lehetőség meghirdetése, és hosszabb időállt volna rendelkezésre.
A véleményezést az is segítette volna, ha a dokumentumban való navigálást a „könyvjelző” lehetőség felhasználásával, a tartalomjegyzék sorait könyvjelzőként felvették volna – erre konvenció betartásával van automatikus lehetőség.