Kapcsolat: info@urbandialog.hu - Adatkezelési tájékoztató
Urban Dialog Kft. - Minden jog fenntartva
Budapest Főváros Önkormányzata 2023. évi Közösségi Költségvetése keretében a kelenföldi Frankó utca menti területen fölösleges burkolatok bontásával tervezzük a zöldfelületeket növelni.
A beruházás keretében két célterületen növeljük a zöldfelületeket. A XI. kerület Fraknó utca 22/b és a Bártfai utca közötti (hrsz: 3302/30), zöldfelületbe ékelődött, leromlott állapotú, funkció nélküli aszfaltos területet és a szomszédos (hrsz. 3302/34) zöldfelületen található elszórt burkolatokat elbontanánk. Helyükre "Miyawaki minierdőt", évelő növényeket ültetnénk, esőkertet alakítanánk ki, hogy a városi környezet minél esztétikusabbá, ökológikusabbá és fenntarthatóbbá váljon.
Kérdésként felmerül, hogy maradjon-e a ping-pong asztal, és hogyan kössük össze az ökopontokat egymással?
A ping-pong asztalon nem szoktak ping-pongozni, csak ülni, de arra jó. Tehát valamilyen ülőalkalmatosság jó lenne helyette.
Köszönjük javaslatát, amit a tervezők részére továbbítunk.
A helyszínen október 15-én 15-18 között tartunk a tervezők részvételével workshopot, melyen ha ideje engedi várjuk szeretettel.
Tervezői válasz:
A ping-pong asztal megtartását, felújítását a workshop alkalmával megkérdezett járókelők többsége, és a kerületi önkormányzat képviselője támogatta. A szemközti parkba telepített asztalok ellenére ezt is szeretik, és használják. A jelenlegi helye azért megfelelő, mert távol van a házaktól. A házak közelében a játék hangja zavarja a lakókat.
A tervezők a ping-pong asztal megtartását, felújítását, vagy új kihelyezését javasolják, a meglévő aszfalt burkolat felújításával (a játéktéren új aszfaltréteg terítésével, vagy térkő burkolat építésével, meglévő alépítmény megtartásával).
Új padok kihelyezését a többség támogatta. Az ellenzők a hajléktalan emberekre panaszkodtak, akik miatt a meglévő padok sem használhatók.
A tervezők legfeljebb egy-egy új pad kihelyezését javasolják a ping-pong asztal környékén, illetve a tervezett árnyékos évelőkert közelében.
Bp fatár szerint a megjelölt területen van egy pár (kb. 5db) idegenhonos, invazív mirigyes bálványfa. Zöldítéskor kérem gondoskodjanak megfelelő és végleges tehát vegyszeres eltávolításukról. Helyükre ültessenek őshonos, károkat és fenntartási költséget nem növelő fákat.
Köszönjük jelzését, melyet a tervezőknek továbbítunk. A helyszínen október 15-én 15-18 között tartunk a tervezők részvételével workshopot, melyen ha ideje engedi várjuk szeretettel.
Tervezői válasz:
A területen lévő inváziós bálványfa kivágását egy járókelő javasolta a workshop alkalmával, ezt a véleményezők többsége támogatta, azonban a bálványfa kivágása ellen többen is érveltek, inkább megtartanák a meglévő, nagy lombkoronájú fát, ezt nagyobb értéknek tartották, mint a pótlás során ültetendő fiatal fákat.
Jelen projekt keretében a tervezők nem javasolnak fakivágást, amennyiben a fenntartás keretében a sarjak eltávolítása rendszeresen megtörténik. Városi környezetben egy egészséges, nagyra nőtt faegyed akkor is értéknek számít, ha inváziós faj, ezen indok alapján rengeteg budapesti akácot, ostorfát, stb. lehetne kivágni. A terület kellő mértékben fásított, ezért szoliter fák ültetése sem indokolt.
Ha a véleményezők többsége felfogta, hogy mekkora problémát okoznak az idegenhonos, invazív fajok, jelen esetben a mirigyes bálványfa, akkor miért a kisebbségre hallgattak?
Mi értelme van így megkérdezni az embereket?
A hozzászólásukban is a kisebbség érvrendszerét írják le. A támogatókét miért nem? Itt az a helyzet, hogy Önök nem értenek egyet a dologgal. Akkor vállalják fel, és mondják ki, hogy nem számít az emberek visszajelzése.
„Jelen projekt keretében a tervezők nem javasolnak fakivágást, amennyiben a fenntartás keretében a sarjak eltávolítása rendszeresen megtörténik.”
Ez azt jelenti, hogy ha nem történik meg a rendszeres eltávolítás akkor viszont a véleményezők többségé mellett még a TERVEZŐK IS TÁMOGATJÁK a káros, idegenhonos, invazív bálványfa kivágását.
Bárki aki jár a városban, akár a most tervezés alá vont területen, láthatja, hogy tele van sarjakkal. Ha rendszeresen kezelve lenne akkor ilyen max 10-15cm-es növényeket látnánk.
„Városi környezetben egy egészséges, nagyra nőtt faegyed akkor is értéknek számít, ha inváziós faj,” Ezt Önök állítják, ez nem tény. Mindennek vannak pozitívumai, és negatívumai.
Negatívum például az, hogy közpénz megy a sarjak folyamatos irtására, ami nem is történik meg olyan gyakran, mint ahogy sugallva van.
„ ezen indok alapján rengeteg budapesti akácot, ostorfát, stb. lehetne kivágni.” Egyetértünk. Azt azért hozzátenném, hogy van különbség fajok között, önök is tudják. Kezdhetnénk a probléma megoldását mondjuk a leginvazívabbal, a mirigyes bálványfával.
Úgy érzem itt sem számít a visszajelzés, csak akkor ne kérjék ki az emberek véleményét, ha nem foglalkoznak velük.
Köszönjük véleményét, melyet mérlegelünk. Nagy lombtömeggel rendelkező idős fa esetén a megőrzés mellett is számos szempont szól, még akkor is ha az adott fafaj extenzív környezetben sarjaival gyomosíthat. A terület a XI. kerület fenntartásában van és tulajdonában van, így a kérdés a kezelővel és tulajdonossal való további egyeztetést igényel.