1. Péter Lenné díjat kaptak a 308-as jelű pályamű alkotói:

Wolfram, Daniel; Dropmann, Katherina; von Umold, Katherina; Erber, Paula

2. Peter Lenné elismerő oklevélben és Karl Foerster különdíjban részesültek a 303-as pályamű alkotói:

Kovács Dávid, Patka Zsuzsa, Reggel Tímea

3. Peter Lenné elismerő oklevélben részesült a 310-es pályamű alkotója:

Harmati Vivien

Wolfram, Daniel; Dropmann, Katherina; von Umold, Katherina; Erber, Paula pályaműve

Az „IN CONSPECTUM DARI” terv óvatos megközelítést kínál a Terebesi erdő helyi rekreációs területként való aktiválásához. A meglévő növényállományból kiindulva a meglévő tájat, a Terebesit először három különböző térre (erdő, parkerdő és park) osztják fel, amelyekhez a karakterükhöz igazodva rendel hozzá növénytelepítési és kezelési módokat, rekreációs hasznosításokat. A helyszín adottságához igazodva, finom ösvényrendszer nyitja meg a parkot és kapcsolja össze környezetével. A tájékozódási pontok, a vizuális viszonyok és megújuló fogadó területek a városi területen eddig „vakfoltként” létező Terebesi erdőt kívánják újszerű módon bemutatni, láthatóvá és vonzóvá tenni.

Délen például először egy ipari területen sétálunk át, majd egy vasúti hídon keresztülhaladva érkezünk a Terebesi erdőbe. Az így átkelt területet vasúti „pályaparkká”, rendezvények, kiállítások és egyéb kreatív tevékenységek helyszínévé kívánják fejleszteni. Emellett a Terebesit a Rákos-patak zöldfolyosójával és a Kerepsei út melletti sokemeletes lakótelepekkel kívánják összekötni kerékpár- és gyalogutakkal. Ezek az elképzelések nagy jelentőséggel bírnak a Terebesi erdő és térségének Budapest szerves részévé alakításában, a városrészek összekapcsolása szempontjából.

Következetesen a meglévő gyalogos útvonalakat használják a belső parkterületek és az új funkciók, szabadidős/oktatási létesítmények megközelítéséhez. Ez minimálisra csökkenti az erdős terület kiterjedését. A kereszteződésekben információs elemekkel és ülőalkalmatosságokkal ellátott, nyárfa csoportokkal hoznak létre tájékozódási pontokat. Itt a vendégek pihenhetnek, tájékozódhatnak a Terebesiről és a növényzetről, vagy piknikezhetnek.

A „társadalmi koncepció” és a hajléktalanság kezelésére vonatkozó, a problémát helyszíne és szegregáltamként kezelő elképzelések megosztották a bíráló bizottságot.

Összességében a terv számos, a helyszínnek megfelelő javaslatot tartalmaz Terebesi jövőbeli fejlesztésére, hangsúlyozva a meglévő természeti értékek védelmét. A mű megérti a helyszín sokdimenziós voltát, és magas színvonalú integrált szemléletű tervezéssel keresi a választ a városi, ökológiai, társadalmi kérdésekre, a megvalósítás folyamatára.

Kovács Dávid, Patka Zsuzsa, Reggel Tímea pályaműve:

A „TERMÉSZET ÉS KÖZÖSSÉG RECONNECTING” (első és második tervlap) kialakítása átlátható térszerkezeti koncepcióval rendelkező zöldterület-kialakítást biztosít, amely jó tájékozódást biztosít. Az útrendszer következetesen fő- és mellékútra oszlik a terven. A terület központi részén nagy összefüggő nyílt, többfunkciós szabadtér jön létre, szélein erdős területekkel.

A tervezés egyik fókusza az erdős területek növényzetének természetközeli megújítása áll, egyúttal új rekreációs funkciók kialakítása. Terebesi délkeleti részén például gyümölcsöst, minifarmot, falusi építményeket és edzőparkot alakítanak ki. Ezek a területigényes hasznosítások vonzóak, de talán kissé túlméretezettek, hiszen ez a terület jól használható erdőfejlesztésre. A központi rét területére érdekes, elegánsan kidolgozott, érzékeny és változatos beavatkozásokat javasolnak, amelyek egy része az egykor itt megrendített repülőversenyeknek állítanak emléket.

A zöldfelületek telepítésére vonatkozó javaslatok részletesek és jól illeszkednek a telek jellegéhez és a helyi éghajlati viszonyokhoz, differenciált javaslatokkal a városkörnyéki növényzet fenntartására és fejlesztésére. Vonzó az a megközelítés, hogy a területet több éven keresztül, részvételi folyamaton alapuló, lépésről lépésre előrehaladó folyamat keretében tervezik megújítani. A zsűri különösen nagyra értékelte ezeket a javaslatokat.

 A tervezés a kiíró által meghatározott tervezési területre fókuszál, de javaslatot tesz a szomszédos urbanisztikai fejlesztési területre is. Kívánatosak lettek volna további részletes javaslatok arra vonatkozóan, hogy a területet miként lehet összekapcsolni a szomszédos területekkel a keleti, északi és déli irányokba.

A 303-as pályaművet bemutató videó  

Harmati Vivien pályaműve

A tervezet „TEREBESI PARKWALD FÜR ALLE!” tájparkszerű kialakítást javasol, amely a park erdei jellegét, mint térkeretet hangsúlyozza és a szűkebb tervezési területen túlmutatóan új zöldkapcsolati tengelyekre tesz javaslatot. A  központi parkterületen gyep- és rétterületek kialakítása és fenntartása különböző intenzitással történik, ami egyrészt gazdagítja a terület biodiverzitását, másrészt teret és egyúttal korlátot is ad az intenzív rekreációs tevékenységeknek. A parkon végighaladó fősétány a tervezési területet a Rákos-patakkal és az Örs vezér térrel köti össze. A bírálók pozitívan értékelték azt az elképzelést, hogy a meglévő fás területek felhasználásával zöldfolyosót alakítsanak ki az Örs Vezér tere felé. A tervezési terület keleti oldalán jó megoldást ad a tervező arra, hogy a meglévő úthálózat segítségével hogyan lehet összekötni a parkot a Rákos-patak zöldfolyosójával. Meggyőző a javaslat a Gyakorló utcai települési területek csatlakozásának kialakítására is. A zsűri üdvözli a játszótér „repülőtér” mottóját, amely a terület korábbi használatára utal, valamint a terület keleti részén egy minifarm létrehozását, mely a szemléletformálásban jelenthet fontos segítséget.

Megkérdőjelezhető azonban a fasoros ösvény kialakítása, a sportpályák mérete és a látogatóközpont elhelyezkedése is. A parkerdő és az északi fejlesztési terület erős kapcsolata alapvetően jó. Megjegyzendő azonban, hogy a Terebesi fejlesztési projekt fókuszpontjának nem szerencsés a városfejlesztési területként kijelölt északi rész közelébe helyezni.  A zöldfelület-fejlesztési javaslatok közül azonban sok könnyen használható a déli részre is, míg néhány javaslat biztosan beépíthető az északi urbanisztikai koncepcióba. Ennek a hozzájárulásnak az erőssége a tervezési területen túlmutató nagyívű megközelítésben rejlik. Kreatív és közérthető városrendezési javaslatokkal mutatja be a mű, hogyan lehet Terebesi nagy léptékben újragondolni és újraértelmezni.